2017. november 28. - Kedd

   Abban az időben, amikor némelyek megjegyezték, hogy milyen szép
   kövekkel és díszes fogadalmi ajándékokkal van díszítve a (jeruzsálemi)
   templom, Jézus ezt mondta: "Jönnek majd napok, amikor abból, amit most
   itt láttok, kő kövön nem marad, mindent lerombolnak." Erre megkérdezték
   tőle: "Mester, mikor történik mindez? És milyen jelek előzik meg?" Ő
   így válaszolt: "Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek titeket! Sokan
   jönnek az én nevemben s mondják: "Én vagyok!" És: "Elérkezett az idő!"
   Ne kövessétek őket! Amikor háborúkról és lázadásokról hallotok, ne
   rémüldözzetek. Mindennek előbb meg kell történnie, de ezzel még nincs
   itt a vég!" Aztán így folytatta: "Nemzet nemzet ellen és ország ország
   ellen támad. Nagy földrengés lesz itt is, ott is, éhínség és dögvész.
   Félelmetes tünemények és rendkívüli jelek tűnnek fel az égen."
   Lk 21,5-11
   Elmélkedés:
   Az egyházi év utolsó hetének evangéliumi szakaszai a végső időkre
   irányítják figyelmünket. Jézus jó előre figyelmezteti tanítványait
   azokra a veszélyekre, amelyek rájuk várnak. Ezek közül konkrétan
   megnevezi a félrevezetést, a megtévesztést. Egyesek rossz szándékkal az
   ő nevére hivatkozva fognak fellépni, s így próbálják megnyerni az
   embereket. Az emberi elbizakodottságnak és gőgnek úgy tűnik, nincs
   határa. Jézus mindannyiunknak szóló figyelmeztetése kettős irányú.
   Egyrészt ne engedjük magunkat megtéveszteni mások által, hiszen a
   Szentlélek segítségével meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól, s
   felismerhetjük, hogy ki az Isten. Legyünk óvatosak és ne higgyünk
   mindenkinek. Nem bizalmatlanság ez, hanem az a kötelező bölcsesség,
   amely megvizsgálja a hallott tanításokat és el tudja dönteni, hogy mi a
   követendő igazság, illetve a kerülendő hamis tanítás. Érdemes
   hűségesnek maradni Krisztus szavához, amely üdvösségre vezet.
   Másrészt ne képzeljük magunkat soha Isten helyébe. Teremtmények
   vagyunk, Isten gyermekei. Az ő jóságának köszönhetjük az életünket,
   neki tartozunk hálával mindenért. Az ő gondviselésére bízzuk életünket.
   A végső idők várása emlékeztessen bennünket a Krisztushoz való hűségre!
   Egyedül ő vezethet el minket az üdvösségre.