2018. január 23. - Kedd

   Egy alkalommal Jézust fölkeresték anyja és rokonai. De nem mentek be a
   házba, ahol Jézus tanított, hanem hívatták őt. Akik körülötte ültek,
   odaszóltak Jézusnak: "Anyád és rokonaid kint vannak, és keresnek
   téged." Jézus azonban így válaszolt: "Ki az én anyám? Kik az én
   rokonaim?" Aztán végighordozta tekintetét a körülötte ülőkön, és csak
   ennyit mondott: "Ezek az én anyám és rokonaim. Aki teljesíti Isten
   akaratát, az az én testvérem, nővérem és anyám!"
   Mk 3,31-35
   Elmélkedés:
   A tegnapi elmélkedésben már utaltunk arra, hogy a múlt szombati
   evangéliumi rész és a mai szöveg nem két egymástól különálló esetet ír
   le, hanem egyetlen eseményt, amelyet az evangélista megszakít az
   ördöggel való együttműködés vádjának közbeiktatásával.
   Ma tehát újra Jézus rokonságáról hallunk, akik Jézust keresik, érte
   jöttek, hogy hazavigyék. Márk evangélista itt már közelebbről is
   megnevezi őket, Jézus anyjáról és rokonairól van szó. Az eredeti görög
   szövegben szó szerint a Jézus "anyja és testvérei" kifejezés szerepel.
   Mivel a bibliai szóhasználatban a "testvérek" alatt a szélesebb család,
   a közeli rokonság, az unokatestvérek értendők, tehát nem csupán a közös
   szülőktől származó vér szerinti testvérek, azért helyénvaló, hogy a
   magyar fordítás "rokonokként" jelöli meg a jelenlévőket.
   Feltűnő, hogy nem mennek be a házba, ahol az Úr tartózkodik, hanem kint
   maradnak és üzennek Jézusnak. Távolságtartásuk talán bizonytalanságukra
   is utal, nem tudják, hogy mi lehet igaz abból a szóbeszédből, hogy
   Jézus "eszét vesztette", illetve nem tudják, hogy határozottabb
   fellépésük milyen reakciót válthatna ki a jelenlévőkből, akik
   jószándékkal jöttek. Fellépésükre, jelenlétükre válaszként Jézus a vele
   való kapcsolat új viszonyítási alapjaként Istent jelöli meg: "Aki
   teljesíti Isten akaratát, az az én testvérem, nővérem és anyám!"
   Törekszem-e Isten akaratának teljesítésére, hogy ezzel kifejezzem
   Jézushoz tartozásomat?