2020. július 17. – Péntek

Evangélium

Húsvét táján az egyik szombaton Jézus vetések között járt tanítványaival együtt. Tanítványai megéheztek, tépdesni kezdték a kalászokat, és eszegették. Ennek láttára a farizeusok megjegyezték: „Nézd, tanítványaid olyant tesznek, amit szombaton tilos cselekedni!” Jézus erre megkérdezte: „Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor társaival együtt megéhezett? Hogyan ment be Isten házába, és hogyan ette meg a kitett kenyereket, amelyeket sem neki, sem a kíséretének nem lett volna szabad megennie, csak a papoknak? Vagy nem olvastátok-e a törvényben, hogy a papok szombatonként a templomban megszegik a szombati nyugalmat, anélkül hogy vétkeznének? Mondom nektek: a templomnál is nagyobb van itt. Ha pedig értenétek, mit jelent a mondás: „Irgalmasságot akarok és nem áldozatot!”, akkor sohasem ítéltétek volna el az ártatlanokat. Mert az Emberfia ura a szombatnak is.”
Mt 12,1-8

Elmélkedés

A mózesi törvények szerint a zsidóság számára a heti pihenőnap a szombat. A szombat megtartását a teremtés idejére és módjára vezették vissza. Ahogyan a világot és az embert teremtő Isten hat napig tartó munkája után a hetedik napon megpihent, ugyanúgy az embernek is hat nap munkavégzés után jár a pihenés, a pihenőnap. A munkavégzés tilalma egyrészt azt szolgálja, hogy az ember ne rokkanjon bele a véget nem érő tevékenységébe, hanem pihenje ki magát, másrészt lehetőséget ad az Isten iránti tiszteletre. Idővel a farizeusi törvényhozás számos tiltást kapcsolt a szombathoz, s emiatt a pihenőnap formai megtartása került előtérbe a vallásos tartalom helyett. Jézus többször is bírálta azokat, akik ilyen kiüresedett módon tartották meg a szombatot, és megfeledkeztek annak lényegéről, az Isten felé fordulásról és az istentiszteletről.
A mai evangéliumban a szombat megtartása a téma, pontosabban az, hogy a farizeusok megítélése szerint Jézus tanítványai nem tartják meg a szombati munkavégzésre vonatkozó előírásokat. Ők ugyanis még azt is munkának minősítették, hogy néhány kalászt letép valaki, mert az ő szemükben ez már aratás volt. Jogosan érezzük, hogy ebben azért van egy kis túlzás, bár az is igaz, hogy ha valaki kicsiben megszegi a törvényt, az később az egész törvényt semmibe fogja venni.
A történet kapcsán mindenkinek érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen módon tartja meg az Úr napját, a vasárnapot.