2018. július 25. – Szerda, Szent Jakab apostol

Evangélium

Jézus Jeruzsálembe indult. Útközben odalépett hozzá a Zebedeus fiúknak (Jakab és János apostoloknak) anyja, fiaival együtt, és leborult előtte, hogy kérjen valamit. Jézus megkérdezte tőle: „Mit kívánsz?” Ő azt felelte: „Intézd úgy, (Uram,) hogy az én két fiam országodban melletted üljön: az egyik jobbodon, a másik pedig bal oldaladon.” 
Jézus így válaszolt nekik: „Nem tudjátok, hogy mit kértek. Készek vagytok-e arra, hogy kiigyátok azt a kelyhet, amelyet nekem ki kell innom?” „Készek vagyunk!” – felelték. Jézus erre így folytatta: „A szenvedések kelyhét velem együtt kiisszátok majd. De hogy ki üljön mellettem jobb és bal felől, azt nem én döntöm el. Azok ülnek majd ott, akiket mennyei Atyám erre kiválasztott.” 
Amikor a többi tíz (apostol) ezt meghallotta, méltatlankodni kezdett a testvérpár viselkedése miatt. Jézus magához hívta őket, és így szólt hozzájuk: „Tudjátok, hogy a pogányoknál hogyan hatalmaskodnak a vezető emberek: akinek nagyobb a rangja, érezteti a hatalmát. Nálatok ne így legyen! Aki köztetek nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok! És aki első akar lenni, legyen a cselédetek! Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak, és odaadja életét váltságul mindenkiért.” 
Mt 20,20-28

 
Elmélkedés

A tizenkét apostol kiválasztásánál, az ő neveik felsorolásakor két Jakab nevű személlyel is találkozunk. Az egyik Zebedeus fia, János apostol testvére, ő az idősebb Jakab, akit a mai napon ünneplünk. A másikat fiatalabb Jakabnak szoktuk említeni, ő Alfeus fia (vö. Mt 10,3). Az idősebb Jakab különleges tekintélynek örvendett az apostoli testületen belül Péterrel és Jánossal együtt. Ők hárman vannak jelen az Úr színeváltozásakor és az Úr szenvedésének kezdetekor a Getszemáni-kertben is e három kiválasztott apostol áll legközelebb Jézushoz. Krisztus mennybemenetele után Jakab lett a jeruzsálemi közösség vezetője, a város első püspöke, és ő lett az apostolok közül az első vértanú. 
Jakab apostol ünnepének evangéliuma egy olyan jelenetet idéz fel életéből, amely nem éppen hízelgő számára. Testvérével, Jánossal együtt különleges helyet szeretnének maguknak, amikor megvalósul Jézus uralma. Kérésüket, elképzelésüket édesanyjuk tolmácsolja Jézus felé, aki nagyon tapintatosan helyreigazítja őket. Világossá teszi számukra, hogy ő nem földi hatalomra törekszik, ezért tanítványai se törekedjenek uralomra, hanem az ő példája szerint szolgálják az embereket. Kérésük pozitív oldalára is érdemes odafigyelnünk, hiszen azt is kifejezik, hogy készek mindenben követni Mesterüket és osztozni sorsában.