2020. január 15. – Szerda

Evangélium

Abban az időben Jézus kijött a kafarnaumi zsinagógából, és elment Simon és András házába. Simon anyósa lázas betegen feküdt. Mindjárt szóltak is Jézusnak. Jézus odament hozzá, megfogta a kezét, és fölsegítette. Erre megszűnt a láza, és szolgált nekik. Amikor lement a nap és beesteledett, odavitték hozzá a betegeket és a gonosz lélektől megszállottakat. Az egész város ott szorongott az ajtó előtt. Jézus pedig sokakat meggyógyított, akik különböző bajokban szenvedtek; és sok ördögöt kiűzött. De nem engedte megszólalni őket, mert tudták, hogy ő kicsoda.
(Másnap) Jézus kora hajnalban felkelt, kiment (a házból), elment egy elhagyatott helyre, és ott imádkozott. Simon és a vele lévők utána mentek. Amikor megtalálták, azt mondták neki: „Mindenki téged keres!” De ő azt felelte: „Menjünk el máshová, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az evangéliumot, – hiszen ezért jöttem.” És elment, hirdette az evangéliumot a zsinagógákban Galilea egész területén, és kiűzte az ördögöket.
Mk 1,29-39

Elmélkedés

A mai evangélium azzal kezdődik, hogy Jézus meggyógyítja Péter apostol anyósát. Cselekedetét megelőzi, hogy valaki szól neki a betegről. Nem tudjuk meg a történet leírásából, hogy ki szólhatott neki, de valaki közölte vele ezt a tényt. Valaki, bizonyára valamelyik családtag vette a fáradságot, elmondta, hogy van itt egy beteg, akin talán jó volna segíteni.
Hasonló mozzanat figyelhető meg a történet folytatásában is. Az egész város ott szorong a ház előtt, ahol Jézus tartózkodik, köztük rengeteg a beteg. Hogyan kerültek ide a betegek? Úgy, hogy az egészségesek magukkal hozták őket, elhozták őket Jézushoz. A szövegből világosan kiderül ez: az emberek „odavitték hozzá a betegeket.” Odavitték, mert tőle várták a betegek meggyógyítását. A Jézushoz érkezők nem csak magukra gondoltak, hanem beteg családtagjaik számára kértek segítséget. Ugyanez történt akkor is, amikor valaki szólt Jézusnak Péter anyósa érdekében.
Vannak olyan pillanatok, amikor valakinek ki kell állnia és meg kell szólalnia. Az igazságtalan helyzetekben persze nehéz ez a kiállás, nagy bátorságot kíván a megszólalás. De e nélkül nincs segítség, nincs megoldás, nincs szabadulás a bajtól. És ha azt látom, hogy a másiknak már nincs ereje, nincs bátorsága megszólalni, akkor nekem kell ezt megtennem az ő érdekében.