2023. július 1. – Szombat

Evangélium

Abban az időben, amikor Jézus bement Kafarnaumba, egy (pogány) százados járult eléje, és így szólt: „Uram, szolgám bénán fekszik otthon, és szörnyen kínlódik.” Jézus így felelt: „Megyek és meggyógyítom őt.” A százados ezt válaszolja: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én szolgám. Jómagam, bár alárendelt ember vagyok, katonáknak parancsolok. Ha azt mondom az egyiknek: Menj! – elmegy; a másiknak: Jöjj ide! – akkor hozzám jön; és szolgámnak: Tedd ezt! – és megteszi.”
Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt kísérőihez: „Bizony, mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben. Ezért azt mondom nektek: Sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellett a mennyek országában, a választott nép fiait pedig kivetik a külső sötétségre. Ott sírnak majd, és fájdalmukban csikorgatják fogukat.” A századosnak pedig azt mondta Jézus: „Menj, és legyen úgy, amint hitted.” És meggyógyult a szolga még abban az órában.
most Jézus Péter házába ment. Látta, hogy annak anyósa lázas betegen fekszik. Megérintette kezét, mire a láz elhagyta őt. Fel is kelt, és szolgált neki. Amikor beesteledett, sok, ördögtől-megszállott embert vittek Jézushoz. Szavával kiűzte a gonosz lelkeket, és minden beteget meggyógyított, hogy beteljesedjék Izajás próféta jövendölése: „Gyengeségeinket magára vette, és betegségeinket ő hordozta.”
Mt 8,5-17

Elmélkedés

Első olvasásra szokásos csoda-elbeszélésnek eredményes a mai evangélium. Valaki Jézus segítségét kéri és ő eleget tesz a kérésnek, csodás módon meggyógyítja a beteg szolgát. De ha jobban odafigyelünk a történetre, akkor észreveszi, hogy nem a beteg szolga áll az elbeszélés középpontjában, hanem a pogány katonatiszt, aki hittel fordul Jézushoz szolgája érdekében. A történet legfontosabb kijelentése, amikor az Úr megdicséri az ő hitét: „Bizony, mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben.”
Hite mellett a százados tanúságot tesz tapintatosságáról és alázatáról is. Jól tudja, hogy Jézus, zsidó emberként nem léphet be házába, a törvények szerint tisztátalanná válna, ha betérne egy pogány személy házába. Ezért nem is ezt kéri, hanem csak egy gyógyító szót. Hiszi, hogy ennek a kimondott gyógyító szónak távolból is hatása, eredménye lesz. Katonaként jól tudja, hogy a parancsszónak milyen ereje van, beosztottjai engedelmesen teljesíti az összes utasítást. Most nem parancsnokként áll Jézus elé, nem követelőzik és nem utasítást ad, hanem alázatosan kéri tőle, hogy szavának erejével segítsen beteg szolgáján. Kérésével beismeri, hogy az ő szavának ugyan nincs gyógyító ereje, de bízik abban, hogy Jézus szavának hatására szolgája meggyógyul.