2017. július 1. - Szombat

   Abban az időben, amikor Jézus bement Kafarnaumba, egy (pogány) százados
   járult eléje, és így szólt: "Uram, szolgám bénán fekszik otthon, és
   szörnyen kínlódik." Jézus így felelt: "Megyek és meggyógyítom őt." A
   százados ezt válaszolta: "Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj,
   hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én szolgám. Jómagam, bár
   alárendelt ember vagyok, katonáknak parancsolok. Ha azt mondom az
   egyiknek: Menj! - elmegy; a másiknak: Jöjj ide! - akkor hozzám jön; és
   szolgámnak: Tedd ezt! - és megteszi."
   Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt kísérőihez:
   "Bizony, mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben.
   Ezért azt mondom nektek: Sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról,
   és asztalhoz telepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek
   országában, a választott nép fiait pedig kivetik a külső sötétségre.
   Ott sírnak majd, és fájdalmukban csikorgatják fogukat." A századosnak
   pedig azt mondta Jézus: "Menj, és legyen úgy, amint hitted." És
   meggyógyult a szolga még abban az órában.
   Ezután Jézus Péter házába ment. Látta, hogy annak anyósa lázas betegen
   fekszik. Megérintette kezét, mire a láz elhagyta őt. Fel is kelt, és
   szolgált neki. Amikor beesteledett, sok, ördögtől-megszállott embert
   vittek Jézushoz. Szavával kiűzte a gonosz lelkeket, és minden beteget
   meggyógyított, hogy beteljesedjék Izajás próféta jövendölése:
   "Gyengeségeinket magára vette, és betegségeinket ő hordozta."
   Mt 8,5-17
   Elmélkedés:
   A nem hívő ember természetes magyarázatot keres a számára
   megmagyarázhatatlan jelenségekre. Azért teszi ezt, mert nem akarja
   elfogadni, hogy Isten időnként beavatkozik az emberek sorsába és
   rendkívüli dolgokat tesz. Sok mai ember - miközben mindenféle buta
   horoszkópot elhisz - továbbra is ragaszkodik saját hitetlenségéhez. Az
   evangéliumi leírásokból kiderül, hogy az emberek egykor hittel
   fordultak Jézushoz, s cselekedetei sok emberben hitet ébresztettek.
   A mai evangéliumi történet szerint egy katonatiszt fordult Jézushoz
   beteg szolgája érdekében. Jézus kész azonnal indulni, hogy segítsen a
   betegen, de ekkor a százados jelzi, hogy csak egy imádságot kér otthon
   lévő szolgájáért, mert hiszi, hogy Jézus képes a távolból is
   meggyógyítani őt. Jézus megdicséri a bátor és feltétel nélküli hitet, s
   csodát tesz a szolgával, aki abban az időben odahaza meggyógyul.
   A katonatiszt méltatlanságának megvallásával kéri a segítséget: "Uram,
   nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj." Pontosan ezeket a szavakat
   imádkozzuk a misében a szentáldozást megelőzően. "Uram, nem vagyok
   méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul
   az én lelkem." Jézus az alázatosak, a kicsinyek, a bűnbánók szívébe tér
   be a legszívesebben. Méltatlanságunk elismerése nyitja meg számára a
   kaput, hogy találkozhasson velünk.