2020. december 20. – Advent 4. vasárnapja

Evangélium

Abban az időben Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!” Ennek hallatára Mária zavarba jött és gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal azonban folytatta: „Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet találtál Istennél! Mert íme, gyermeket fogansz méhedben, és fiút szülsz, s Jézusnak fogod őt nevezni! Nagy lesz ő: a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját. Uralkodni fog Jákob házán mindörökké, és uralmának soha nem lesz vége!” Mária ekkor megkérdezte az angyalt: „Hogyan történhet meg ez, amikor én férfit nem ismerek?” Az angyal ezt válaszolta neki: A Szentlélek száll le rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért szent lesz az, ki tőled születik: Isten Fiának fogják őt hívni. Lásd, rokonod, Erzsébet is gyermeket fogant öregségében, sőt, már a hatodik hónapban van, bár magtalannak tartják az emberek. Istennél semmi sem lehetetlen.” Erre Mária így szólt: „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid szerint!” Ezután az angyal eltávozott.
Lk 1,26-38

Elmélkedés

Új korszak
Advent 4. vasárnapján Jézus születésének hírüladását olvassuk az evangéliumban, amely esemény Keresztelő János születésének hírüladása után hat hónappal történt. Mária, a kiválasztott leány, názáreti otthonában tudja meg Isten tervét. Zakariáshoz hasonlóan neki is angyal jelenik meg, aki Isten üzenetét, akaratát közli vele. Bár a két eseményt hasonlóan írja le Lukács evangélista, mégis a részletekre odafigyelve kitűnik számunkra, hogy Jézus személye felülmúlja Jánosét. Zakariás hitetlenségével mintegy szemben áll az, hogy Mária hittel fogadja el Isten vele kapcsolatos tervét. A názáreti leány először furcsának tartja az angyal tiszteletteljes köszöntését, majd érdeklődve kérdez rá az elmondottak beteljesedésének módjára. Nem érti, nem tudja elképzelni, miként születhet neki gyermeke, hiszen József még nem a férje és nem volt kapcsolata férfival. Az angyal beavatja őt anyaságának titkába: a Szentlélek erejéből fog gyermeke születni. Mária hittel fogadja az angyal szavát. Hittel fogadja el Isten akaratát. Hittel egyezik bele Isten szándékába. Hite teszi őt üdvösségünk szolgálójává.
A születendő gyermekről Gábor angyal többek között ezt mondja Máriának: „Isten Fiának fogják őt hívni” (Lk 1,32). Gondolhatnánk arra, hogy ez egy messiási cím, egy Messiásnak kijáró tiszteletteljes megszólítás, de itt sokkal többről, valódi fiúságról van szó. A mindenható Isten és a gyermek között valódi Atya-Fiú kapcsolat van. Jézus születése leereszkedés, a menny földre szállása. Születésével a láthatatlan Isten látható alakban jelenik meg köztünk. Egy szűz méhe magába fogadja és később egy jászol körülöleli a végtelen Istent, aki hatalmasabb mindennél.
Néha felfigyelünk a híradásokban arra, hogy a világ valamely pontján megépítették a legmagasabb épületet, túlszárnyalva természetesen a korábbi magassági rekordot. Egyes országok építészei valósággal versenyeznek egymással, illetve saját gazdagságukat akarják így megmutatni másoknak. Miközben az ember égbe törő tornyokat épít, hogy egyre magasabbra jusson és meghódítsa az eget, Isten lejön közénk a földre. A szent Isten belép ebbe a világba, az Isten emberré lesz, hogy utat mutasson az emberségre és az életszentségre. Isten elérhető közelségbe kerül hozzánk. És mi letekintünk erre a jászolban fekvő Gyermekre, aki magához vonzza pillantásainkat. Úgy nézzük őt, mint akit az ég küldött a földre, hogy magával vigyen bennünket a földről az égbe.
Jézus Krisztus megtestesülésével az üdvösségtörténet új korszaka kezdődik el. Isten, aki egykor megteremtette a világot, most újjáteremt mindent. Isten, aki az idők kezdetekor megalkotta az embert, az idők teljességében Fia által emberré lesz, újjá alkotva ezzel az emberi természetet. A mi életünkben is valami új kezdődhet el, ha Máriához hasonlóan mi is befogadjuk életünkbe Jézust. Ez a lelki újjászületés bennünk is Isten Lelke által történhet meg. A Szentlélek le akar szállni ránk, hogy ne csak a gyertyák égjenek az adventi koszorún, hanem lángra lobbanjon szívünkben a szeretet és az Isten utáni vágy. Isten Lelke szeretné számunkra újra felragyogtatni a hit fényét és felszítani bennünk a remény néha már csak pislákoló lángját.
A karácsonykor született Jézus végigjárja az emberi élet útját, hogy megmutassa nekünk az Istenhez vezető utat, az üdvösség útját. Induljunk vele! Engedjük, hogy a földre jött Fiúisten elvezessen minket az égbe!