2021. szeptember 26. – Évközi 26. vasárnap

Evangélium

Abban az időben: János (apostol) így szólt Jézushoz: „Mester, láttunk valakit, aki a te nevedben ördögöket űz ki, de nem tart velünk. Megtiltottuk neki, mert nem követ minket.” Jézus ezt válaszolta: „Ne tiltsátok meg neki! Aki a nevemben csodát tesz, nem fog egykönnyen szidalmazni engem. Aki nincs ellenünk, velünk van. Aki inni ad nektek akár csak egy pohár vizet is az én nevemben, – azért, mert Krisztuséi vagytok, – bizony, mondom nektek, nem marad jutalom nélkül. De aki megbotránkoztat egyet is e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb volna annak, ha malomkövet kötnének a nyakára, és a tengerbe dobnák. Ha a kezed megbotránkoztat, vágd le. Jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel a kárhozatra jutnod, az olthatatlan tűzre. Ha a lábad megbotránkoztat, vágd le. Jobb sántán bemenned az életre, mint két lábbal a kárhozat olthatatlan tüzére kerülnöd. Ha a szemed megbotránkoztat, vájd ki. Jobb fél szemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel a kárhozatra jutni, ahol a férgük el nem pusztul, és a tüzük ki nem alszik.”
Mk 9,38-43. 45. 47-48

Elmélkedés

Jézus nevében cselekedni
A mai vasárnap evangéliuma érdekes történetet tár elénk. Az apostolok megtiltják, hogy egy ember Jézus nevében jót tegyen, mert nem tartozik Jézus követői közé. Jézus viszont kifejezetten megengedi ezt és azt mondja, hogy ne tiltsák meg neki, mert aki nincs ellene, az ővele van.
A történet érdekessége egyrészt abból adódik, hogy itt is egy olyan esettel állunk szemben, amelyből kiderül, hogy az apostolok egészen másként gondolkodnak bizonyos kérdésekben, mint Mesterük. Az apostolok értetlenségét már akkor is láthattuk, amikor Jézus szenvedéséről és haláláról jövendölt nekik. E helyzetekben kiderül, hogy a nép mennyire emberi módon vélekedik Jézus személyéről és az is, hogy az apostolok mennyire emberi módon látják az Úr küldetését. Jézus tanítványának lenni tehát azt is jelenti, hogy meg kell tanulni az isteni szándékok elfogadását, az Isten terveivel való együtt gondolkodást és az Istennel való együttműködést. Jézus nagyon kemény szavakkal illeti Pétert, amikor azt mondja neki: „Távozz tőlem, sátán, mert nem Isten szándéka szerint gondolkodsz, hanem emberi módon” (Mk 8,33). Ugyanezt mondja vagy mondaná nekünk is, ha ragaszkodunk emberi elképzeléseinkhez és semmibe vesszük szándékait. Keresztény életünk folyamatos út, amely során egyre jobban megismerjük Isten velünk kapcsolatos személyes tervét és megtanuljuk akaratának elfogadását, illetve teljesítését.
Az eset útmutatást ad arra, hogy kit tekinthetünk Jézushoz tartozónak. Az apostolok meglehetősen leszűkítenék ezt a kört, és csak Jézus azon tanítványainak körére korlátoznák, akik állandóan vele járnak. Ezzel szemben Jézus inkább kiszélesíti és tágítja azoknak a csoportját, akik hozzá tartoznak. Ezt mondja: „Aki nincs ellenünk, velünk van” (Mk 9,40). Szavai szerint tehát mindenkinek köze van személyéhez, aki nem fordul vele szembe. Jóindulattal közeledik mindenkihez, és nem akar kizárni senkit sem a vele való közösségből. Mindenkinek, aki nem utasítja el őt, felkínálja a lehetőséget, hogy vele éljen.
Az evangéliumi történetben az ismeretlen személy Jézus nevében ördögöket űzött ki. Tehát Jézus nevében cselekedett, mégpedig jót cselekedett. Szent Pál apostol ezt a buzdítást írja a kolosszeieknek: „Bármit tesztek, szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézus nevében tegyetek!” (Kol 3,17). A vallásosságát kicsit is komolyan vevő keresztény ember minden cselekedetét Jézus nevével kezdi és fejezi be. Vonatkozik ez mindenekelőtt az imádságra, de a munkára, a pihenésre és az utazásra is.
Jézus nevének megvallása az ő személyéhez és az általa létrehozott közösséghez, az Egyházhoz kapcsol minket, ez válik nyilvánvalóvá a nevében történő megkeresztelkedéskor. Miként az őskeresztény időkben az apostolok azon fáradoztak, hogy igehirdetésükkel megismertessék Jézus nevét, s nem féltek attól sem, hogy az Úr nevéért szenvedésben fognak részesülni, ugyanúgy nekünk is keresztény életünk jó példájával Jézus nevének kell dicsőséget szereznünk. Méltatlan életünkkel soha ne adjunk okot arra, hogy miattunk Jézus nevét gyalázzák vagy szidják! Jézus neve üdvözítőt, szabadítót jelent. Az ő nevében cselekedni azt jelenti, hogy az üdvösség művének megvalósulását szolgáljuk a világban. Nevének megvallása, a hozzá való ragaszkodás és hűség azt jelzi, hogy hozzá tartozunk és az üdvösség elnyerésére törekszünk.