Napi Ige és gondolat

*****

2012. április 16. hétfő 

***************************************************************

Meg van írva… (Máté 4:4)

A Bibliát miért is kell ismernünk? Például azért, mert a Sátán is ismeri és még ezáltal is igyekszik félrevezetni bennünket. Nézzük meg ebben a történetben: többször is idézi a Szentírást Jézusnak és ezzel próbálja lépre csalni. Jézust nem sikerült, de az első emberpárt igen. Az Édenkertben kígyó képében így szólt Évához: csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek? Figyeljük meg, hogy milyen pici csavart tett bele! Az ember az Édenkert minden fájáról ehetett, kivéve egyet, és ebből mégis ezt hozta ki a Sátán. Nos, ahhoz, hogy ne tévesszen meg bennünket, nekünk is ismerni kell a Bibliát.  Ennek egyszerű a módja: olvasni kell. Naponta. Hallgatni az istentiszteleteken elhangzó igéket és magyarázatokat. Persze jöhet a kifogás, hogy vastag könyv a Biblia és nem is érthető minden sora egyformán. Mindkettő jogos felvetés, de elhárítható: Ne akard az egészet pár nap alatt elolvasni, hanem inkább használj segédanyagot. Mire gondolok? Például egyházunknak a Bibliaolvasó Kalauzára, amely naponta 1-1 szakaszt javasol elolvasásra, így 3-4 évenként az egész Bibliát elolvassuk. De van olyan is útmutató, ami 1 év alatt segít elolvasni a Szentírást. Arra pedig, hogy nem értjük minden mondatát a Bibliának, azt mondhatom, hogy ez mindenkire vonatkozik, de a folyamatos, imádságos olvasások által sok minden megvilágosodik. Isten Lelke megérteti velünk azt, amire szükségünk van. Ismered a Bibliát alaposan? Olvasod rendszeresen? 

***************************************************************

A nap gondolata:

A Szentírás a kisded Jézus pólyája, bontsd ki, és megtalálod benne a Megváltódat. (Spurgeon)

******************************************************

Imádság:

Édes Istenem, de nehéz nekünk a te törvényed! Nekem ökölbe szorul a kezem, ha csak szóval csúfolkodnak velem. Rosszul érzem magam, ha megbántanak és nem tudok elégtételt venni. Megsértődök és haragszom, ha a feleségem elfelejti, amire megkértem, s ha a gyermekem szemtelen, már a tenyerem is megindul. Hol vagyok én a „mindvégig” tartó szeretettől! És te mégis szeretsz engem. Olyan jó ezt tudni és elfogadni. És olyan szégyen, mikor visszaélek vele. Taníts, Uram. Ha kell, vesszővel taníts. Tudom, hogy azt is atyai szeretetedből teszed. Csak szeress, mindvégig. Ámen (V.L.)