Napi Ige és gondolat

*****

2012. április 26. csütörtök 

***************************************************************

Érted is, amit olvasol? (ApCsel 8:30)

Áldott felismerésünk lehet az is, hogy a Biblia olvasása közben mi magunk is különbözővé válunk! Jó esetben más lesz az életünk. Megváltozik a gondolkodásunk és másként fogunk gondolkodni Isten személyéről, Jézus Krisztusról, a világról, a mindennapokról, sőt még a halálról is. Különbözni fogunk másoktól. Ez elkerülhetetlen. Maga Isten mondja, hogy az Ő gondolatai nem a mi gondolatink, az ő utai, nem a mi utaink. Hogyan érthetjük meg még jobban a Szentírást? Úgy, ha meg is cselekedjük, valóra váltjuk mindazt, amit abban olvasunk! Ha csak egy csekély dolog is megvalósul mindabból, amit olvasunk az Igében, akkor mások észre fogják venni a változást. S ez a célja a Bibliának: megváltozott emberi élet, a különbözővé válás. A megértés kulcsa a megkülönböztetés. A világ akkor fogja igazán megérteni Isten Igéjét, ha Isten gondolatai bennünk testet öltenek. Ha életünkkel is megmutatjuk azt a különbözőséget, amire hivatottak vagyunk, Isten elhívása következtében. A közelmúltban berekfürdői lelkigondozói hetünk alkalmával mondta el egy asszony, hogy sokakat kérdésre indított már az is, hogy ő elkezdett templomba járni. Máris különbözött a többiektől és faggatták is, hogy mire ez a változás? Ha még ennél is többet hangolódunk az Igére és másként beszélünk, mint a világ, másként nyilvánulunk meg a világ kérdéseit illetően, igei módon élve és szólva, akkor megvalósítjuk az életprogramot: különbözővé válni és ezáltal még jobban megértetni Isten dolgait az emberekkel. (Berencsi Balázs)

***************************************************************

A nap gondolata:

Amennyivel világosabb a Nap minden más világosságnál, annyival világosabb a Szentírás minden más könyvnél.

******************************************************

Imádság:

Uram, nem tudok igazán sírni előtted. Siránkozni naponként szoktam. Sok a baj, a gond, a betegség, a szegénység, a megaláztatás, nagyon kellene, és nagyon hiányzik a boldogság. Sokszor kértem segítségedet. Sokszor kérdeztem sírva: miért büntetsz. De mindig inkább másra néztem, nem magamba. Csak szóval kértem: legyen meg a te akaratod, de magamban inkább azt szerettem volna: legyen meg az én akaratom, s ha nem teljesült, sírtam haragomban. Igéd tükrében látom, befele kell fordítanom szemem. Magam bűneit, magam önzését, magam szeretetlenségét kell meglátnom ahhoz, hogy igazi, mély sírással bánjam meg, hogy nem tudlak lelkemből követni. Kérlek, Atyám, taníts meg úgy sírni, hogy egész életem megváltozzék. Hogy boruljak le előtted s tegyem le egész életemet a te kezedbe. Te pedig, Atyám, vedd kezedbe semmit érő életemet, s adj neki értelmet, értéket, szépséget, boldogságot, ahogy csak te adhatsz a tieidnek. Ámen (V.L.)