Napi Ige és gondolat

*****

      2011. december 21. szerda  

 Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is; amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók.  Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas. (2Tim 2.20-21)

Adventben élni, belső világunkat felékesíteni, tiszta tanítást várva lehet. Vegyük ezt komolyan. Ha nem az Úr szerint tiszta a szív, mit ér karácsonyban a külcsín, s mit érnek idegen tanok? Maradjunk taníthatóak, azaz nyitottak az Úr felé. Belső világunkat gyarapítsuk, s gazdagodjunk Isten megismerésében, a Biblia mentén.

A mai Igében Pál hamis tanítókról beszél. S arra ösztönzi Timóteust, hogy a gyülekezet tisztítsa meg magát a hamis tanítóktól. Pál azt mondja, egy házban kétféle edény van: a közönséges használatra való fa- és cserépedények, és az ékes, tisztességre való, megbecsült arany- és ezüstedények. Sokszor beszél a tanítókról, evangéliumi szolgákról ezzel a képpel az Újszövetség. Amikor Pál megtérését olvassuk, ott Anániáson keresztül azt mondja az Úr: „Ő nékem választott edényem, hogy hordozza nevemet a pogányok között…” (Apcsel 9.15) Majd később Pál a szolgálatukat cserépedényekben elrejtett kincshez hasonlítja. Ott is ugyanaz a „szkeukosz” görög kifejezés található az edény szóra, mint itt a mai timóteusi levélben. Pál féltette a gyülekezetet - ahogy néhány sorral feljebb is olvashattuk - az olyan tanítóktól, mint Hümenaiosz és Filétosz, akik más evangéliumot hirdettek és ezzel feldúlták egyesek hitét. A megtisztított edény képe tehát a tiszta tanítást sürgeti a gyülekezetre nézve. Pál szolgálata valójában a tiszta tanítás volt. Ezzel az eszközzel dolgozott és alapított gyülekezeteket. A gyülekezeti tanítás még arra is alkalmas volt, hogy vigasztaljon, hiszen ahol az Ige szólal meg, az erősebb minden emberi bátorításnál. Ahhoz, hogy Istent megismerjék az emberek, bizony hiteles forrásra van szükség. (Berencsi Balázs)

***************************************************************

A nap gondolata:

 Jézusért nem rajongani kell, hanem Vele bensőleg azonosulni kell. Őt vállalni kell. (Cseri Kálmán)

******************************************************

Imádság:

„… menj, ahová csak küldelek!”

- szól elhívó szavad.

De, Uram,

hogyan is merhetnék én

Teveled követségben járni?

Hogyan is képzelhetném,

hogy hiteles lenne a hitvallás azon a szájon,

mely ezerszer tagadott meg Téged?

Ez vagyok én, Uram!

Íme én, az ember.

De Te más vagy!

Akinek kezében

nem emberi mértékű a mérce.

Aki megszólító, elhívó,

küldetést adó Úr vagy.

Értem, az emberért.

Hogy a napok és évek sora,

Veled, életté legyen.

Ámen

(Hajdú Zoltán Levente)