Ma is vannak emberek, akik ítélkeznek. - Szent meggyőződésük, hogy nekik semmi bűnük nincs, - ők jók és, hogy nekik vitathatatlanul igazuk van. Sajnos, pont ezek az emberek tévednek. - A mai történetet érdemes átelmélkednünk, mert arról van szó itt is, hogy az ártatlan Jézus felett ítélkeznek a főpapok, és az írástudók. A szeretetlenségük miatt, nem vették észre, - nem akarták elfogadni Jézus Krisztust. Pedig Jézus, azért jött utánuk ebbe a világába, - azért lett emberré, hogy megszabadítsa, megmentse őket, - ahogyan minket is az örök haláltól, és az Atyához hazavezessen midnyájunkat. - - „Lázár feltámasztása után a Mártához és Máriához jött zsidók közül sokan hittek Jézusban, mert látták, amit cselekedett. Némelyek azonban elmentek a farizeusokhoz, és jelentették, hogy mit tett Jézus. Erre a főpapok és a farizeusok összehívták a főtanácsot, és így tanakodtak: „Mit tegyünk? Ez az ember sok csodát művel. Ha engedjük, hogy folytassa, mindnyájan hisznek majd benne. Aztán jönnek a rómaiak, és elpusztítják szentélyünket és népünket.” Közülük az egyik, Kaifás, aki abban az évben főpap volt, ezt mondta nekik: „Ti nem tudtok semmit. Gondoljátok csak meg: Jobb, ha egy ember hal meg a népért, minthogy az egész nemzet elpusztuljon!” Ezt pedig nem magától mondta, hanem mint annak az évnek főpapja prófétaként megjövendölte, hogy Jézus a népért hal meg; sőt nemcsak a népért, hanem hogy egybegyűjtse Isten szétszóródott gyermekeit. Attól a naptól kezdve megegyeztek abban, hogy megölik őt. Ezért Jézus nem mutatkozott többé nyilvánosan a zsidók előtt, hanem visszavonult a pusztaság melletti vidékre, egy Efrém nevű helységbe, és ott tartózkodott tanítványaival együtt. Közeledett a zsidók húsvétja. A vidékről már az ünnepek előtt sokan felzarándokoltak Jeruzsálembe, hogy megszentelődjenek. Ezek keresték Jézust, és még a templomban is beszélgettek róla: „Mit gondoltok, eljön - e az ünnepre?” A főpapok és a farizeusok ugyanis ekkor már kiadták a rendeletet, hogy aki tud valamit Jézus tartózkodási helyéről, jelentse, hogy elfoghassák őt. ( Jn 11,45 - 57 ) - Jézus csodatettére valahogy reagálniuk kellett a főpapoknak és a farizeusoknak. Nekünk is reagálnunk kell, és mindenkinek reagálni kell valahogy. Voltak, akik látták, és hittek. – Mivel Jézust sokan követték, és szerették, ezért a nép vezetői, pánikszerűen összehívták a Nagytanácsot, és végül: „Attól a naptól kezdve megegyeztek abban, hogy megölik őt”. - Hatalomféltésről van itt szó. Viszont, nehezen érthető a hozzáállásuk, mert ezzel nemcsak Jézus Krisztusról ítélkeznek, mondanak le, hanem az Istenről is. Az Isten Fiára, mondanak nemet, sőt, halált! Hát nem látták?! Nem tudták kicsoda Jézus?! - Bizony, éppen amikor a legnyilvánvalóbbá vált Jézus hatalma, akkor a legélesebben, és leghatározottabban mondtak halálos ítélet Rá. - Igen, Jézus az egyetlen igaz, bűntelen ember, Aki meghalt azért, hogy „aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök Élete legyen”. ( Jn 3,16b ) - Soha ne ítélkezzünk sem Isten, sem mások felett!