Zsolt 34.

1 Dávidé, abból az időből, amikor eszelősnek tettette magát
Abimeleknél, aki aztán elkergette, ő pedig elment.
2 Áldom az URat mindenkor, állandóan őt dicséri szám.
3 Az ÚRral dicsekszik lelkem. Hallják ezt az alázatosak, és örülnek.
4 Hirdessétek velem az ÚR nagyságát, magasztaljuk együtt az ő nevét!
5 Az ÚRhoz folyamodtam, és ő meghallgatott, megmentett mindattól,
amitől rettegtem.
6 Örömre derülnek, kik rátekintenek, nem pirul az arcuk.
7 Kiáltott a nyomorult; az ÚR meghallgatta, és minden bajából
kiszabadította.
8 Az ÚR angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket.
9 Érezzétek, és lássátok, hogy jó az ÚR! Boldog az az ember, aki hozzá
menekül.
10 Féljétek az URat, ti szentjei, mert nem szűkölködnek az istenfélők.
11 Az oroszlánok is sínylődnek, és éheznek, de akik az ÚRhoz
folyamodnak, nem nélkülözik a jót.
12 Jöjjetek, fiaim, hallgassatok rám, megtanítalak benneteket az ÚR
félelmére.
13 Ki az az ember, akinek tetszik az élet, és szeretne jó napokat
látni?
14 Vigyázz, hogy nyelved ne szóljon rosszat, és ajkad ne beszéljen
csalárdságot!
15 Hagyj fel a rosszal, és cselekedj jót, törekedj békességre, és
kövesd azt!
16 Az ÚR szeme látja az igazakat, füle meghallja kiáltásukat.
17 Az ÚR a gonosztevők ellen fordul, emléküket is kiirtja a földről.
18 Akik az ÚRhoz kiáltanak, azokat meghallgatja, és kimenti őket minden
bajból.
19 Közel van az ÚR a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket
megsegíti.
20 Sok baj éri az igazat, de valamennyiből kimenti az ÚR.
21 Megőrzi minden csontját, egy sem törik el közülük.
22 Halálos veszedelem éri utol a bűnöst, megbűnhődnek, akik gyűlölik az
igazat.
23 Az ÚR megváltja szolgái életét, és nem kell bűnhődnie senkinek, aki
hozzá menekül.

                      NEHÉZSÉGBŐL LEHETŐSÉG

Örömre derülnek, kik rátekintenek, nem pirul az arcuk. (Zsolt 34,6)

Egy keresztyén intézményt vezetek, ahol tanárokat képezünk. Tavaly,
amikor egyik összejövetelünkön épp egy püspök tartott beszédet, a heves
esőzés miatt elment az áram. A mikrofon nem működött. A püspök
idegeskedés nélkül folytatta beszédét egy gyertya fénye mellett. A
tanulók előre mentek, és a püspök lába elé ülve figyeltek.
Később az egyik hallgató mondta: "Hálásak lehetünk Istennek az
áramszünetért. Így közelebb jöhettünk a püspökhöz, és az üzenet nagyon
személyessé vált." Ez a diák pozitívan állt a problémához.
Ha észreveszünk egy zavart, két lehetőségünk van: a nehézségre
koncentrálunk, vagy Istenre tekintünk. Ha az első mellett döntünk, a
probléma egyre nagyobb lesz. Ha Istenre tekintünk, megláthatjuk Isten
jelenlétét, jóságát - és ez ajtót nyit egy megoldás felé. A
kétségbeesés, és a csalódás lehetőséget adhatnak, hogy közelebb
kerüljünk Istenhez, és megérezzük erejét.

Imádság: Istenünk, jelenléted megnyugtat. Segíts és emlékeztess, hogy
nehézségeinkben ne a várható problémákra, hanem először is rád
tekintsünk.

 Ámen.