10,1-15.

Jézus mondja: 1 "Bizony, bizony, mondom néktek: aki nem az ajtón megy
be a juhok aklába, hanem másfelől hatol be, az tolvaj és rabló; 2 de
aki az ajtón megy be, az a juhok pásztora. 3 Ennek ajtót nyit az
ajtóőr, és a juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait pedig nevükön
szólítja és kivezeti. 4 Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük
jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. 5 Idegent pedig nem
követnek, hanem elfutnak tőle, mert az idegenek hangját nem ismerik." 6
Ezt a példázatot mondta nekik Jézus, de ők nem értették, mit jelent,
amit mondott nekik. 7 Jézus tehát így szólt hozzájuk: "Bizony, bizony,
mondom néktek: én vagyok a juhok ajtaja. 8 Aki énelőttem jött, mind
tolvaj és rabló, de a juhok nem is hallgattak rájuk. 9 Én vagyok az
ajtó: ha valaki rajtam át megy be, megtartatik, az bejár és kijár, és
legelőre talál. 10 A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és
pusztítson: én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek."
11 "Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért. 12 Aki
béres és nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast
jönni, elhagyja a juhokat, és elfut, a farkas pedig elragadja és
elszéleszti őket. 13 A béres azért fut el, mert csak béres, és nem
törődik a juhokkal. 14 Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet,
és az enyéim ismernek engem, 15 ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy
ismerem az Atyát: és én életemet adom a juhokért."

                           NÉVEN SZÓLÍT

A juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait pedig nevükön szólítja és
kivezeti. (Jn 10,3)

Nagyon szerettem ellátogatni a tanyára, ahol a nagybátyám kecskéket
tenyésztett. Este a fejés idején a kecskeólban égett a lámpa, és a
kecskék a fejéshez sorakoztak. Ilyenkor minden kecskével külön
foglalkozott a nagybátyám. A nevükön szólította őket, és a kecskék a
fejőszékre álltak, ahol megszabadultak a tej szorító érzésétől.
A nagybátyám beszélt hozzájuk fejés közben. Nagy erős kezével
megcirógatta őket, és ellenőrizte, hogy meg kell-e nyírni a szőrüket.
Amikor az egész folyamat befejeződött, a kecskék leugrottak a
fejőszékről, és a helyükre szaladtak, ahol a vacsorájuk várta őket. Jól
bánt velük a nagybátyám.
Isten tudja, hogy nekünk is szükségünk van figyelemre. Mind Isten
nyájához tartozunk. Milyen csodás, hogy Isten őszintén és személy
szerint törődik velünk. Teremtőnk ismer minket, és nevünkön szólít.

Imádság: Köszönjük Istenünk, hogy név szerint hívsz minket, és
személyes figyelmet fordítasz ránk. Fogadd el alázatos hálánkat
Krisztus, a mi Pászt

orunk és Urunk nevében, amikor

így imádkozunk:

"Atyánk, szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod. A mi
mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként. És bocsásd meg a mi
bűneinket, mert mi is megbocsátunk minden ellenünk vétkezőnek. És ne
vígy minket kísértésbe." Ámen. (Lk 11,2-4)

Isten mindnyájunkat egyenként a nevünkön szólít

 .