- Örvendjetek mindig az Úrban, megint csak azt mondom, örvendjetek - Fil 4, 4) - A mai vasárnap érdemes elgondolkodni, hogy mennyire van meg bennünk, vagy hiányzik az életünkből az öröm! Az ember vágyik az örömre. A vásárlás öröme, a vidám hétvége vagy a vidám műsorok, vagy az emberi kapcsolatok, mégsem tudja azt az örömöt nyújtani, mint amit a bűnbánat, szentgyónás adhat, azért, mert a bűnbánat, a szentgyónás Istenhez kapcsol vissza, aki minden öröm forrása és csúcsa. Mindennél sokkal nagy öröm az, amikor valaki a bűn rabságából szabadul meg és kap irgalmat Istentől. Szentírás azt mondja: „…éppen így örülnek majd Isten angyalai egy megtérő bűnösnek.” ( Lk 15, 10 ) - A bűnbánat és a szentgyónás által megkapott örömet, - nem tudja megadni senki más, csak az Isten. Legyünk hálásak Istennek azért, hogy életünkből elveszi a bűnt, és kegyelme által öröm, békesség, boldogság lesz a miénk! Azt hiszem, hogy ha jobban szeretnénk Istent, ha jobban hinnénk, remélnénk Benne, akkor sokkal jobban betöltené életünket az öröm, és ha még élnénk is a szeretetet, akkor másként nézne ki ma a világ. Karácsony azért jön, hogy tudjunk, örülni Jézusnak, Szeretteinknek, és igazán tudjunk örülni a körülöttünk élő embereknek, főleg azoknak, akik életünkben mindennap velünk vannak. Törekedjünk arra, hogy sikerüljön meglátni bennük a jót, amit talán még soha nem vettünk észre. Sokkal több jó van minden emberben, mint rossz, és mi mégis azt az egy – két rosszat vesszük észre. Amikor meglátjuk a jót, akkor biztosan öröm fog költözni lelkünkbe, és ezzel az örömmel boldogabb is lesz életünk! Sajnos nem, vagy nem mindig akarunk változni. Maradnak a régi szokásaink, bűneink. Kitartunk ezek mellett, mert ezek oly kedvesek nekünk… Sokszor mondjuk vagy mondják mások: „mától új életet kezdek”, - de általában „szlogen” marad, csak üres szó lesz mindaddig, amíg komolyan nem akarunk megváltozni. Addig biztos, hogy nem tudunk változtatni a rossz szokásainkon, – amíg azok kedvesek nekünk… A változást elsősorban egy gondolkodásbeli, értelembeli változás kell, hogy megelőzze, e nélkül nem fog menni. Először is: tudjunk különbséget tenni jó és rossz között, Isten akarata, és a mi bűnös vágyaink, rossz szokásaink között. Szent Pál apostol mondja: „...hagyjátok el: a haragot, a gyűlölködést, a rosszindulatot, az átkozódást és az ocsmány beszédet… Vessétek le a régi embert szokásaival együtt, és öltsétek föl az újat, aki állandóan megújul Teremtőjének képmására a teljes megismerésig.” …”Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza van a másik ellen. Ahogy az Úr megbocsátott nektek, ti is bocsássatok meg egymásnak. Kol 3. 8 – 10. – 13 – 14a ) - Naponta el kell határozni, hogy a jóra fogunk törekedni, és az embereknek tudatosan, és akarattal adunk a jóságunkból, szeretetünkből. Viszont, ha nem vagyunk képesek jobbak lenni, akkor kérjük Istent, hogy az Ő szeretete, irgalmas jósága érintsen meg bennünket, és hozza ki belőlünk az igaz bűnbánatot, és szeretetet.