EGYIK IGÉJE 2018.12.09.PÉTER VISSZAEMLÉKEZETT JÉZUS SZAVAIRA, AKI AZT MONDTA NEKI: Mielőtt megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem. Azután kiment onnan, és keserves sírásra fakadt.( Máté 26,75) Ismert történetet.Péter óvatosan követte Jézust, mígnem eljutott Jeruzsálem egyik legelőkelőbb házáig, Kajafásnak, a gazdag és nagy hatalmú főpapnak az otthonáig. János, aki ismerte a főpapot, és már korábban bejutott, beszélt a kapuőrrel, hogy engedje be Pétert. Úgy tűnik, Péter és János nem maradtak együtt, és Péter nem próbált meg bejutni a házba, hogy Jézus mellett lehessen. Mivel csípős hideg volt, az udvaron lobogó tűz mellett melegedett a rabszolgákkal és hivatalszolgákkal. A tárgyalásra egymás után érkeztek a Jézus ellen valló hamis tanúk (Márk 14:54–57; Ján 18:15, 16, 18). A lány, aki beengedte Pétert, a tűz fényénél felismerte, és vádlón így szólt hozzá: „Te is a galileai Jézussal voltál!” Péter ijedtében letagadta, hogy ismeri Jézust, sőt, úgy tett, mintha nem értené, miről beszél a lány.            A kapuhoz húzódott, megpróbált észrevétlen maradni, de egy másik lány meglátta, és az előzőhöz hasonlóan ezt mondta: „Ez a názáreti Jézussal volt.” Péter erre esküdözni kezdett: „Nem ismerem azt az embert!” (Máté 26:69–72; Márk 14:66–68). Miután másodszor is megtagadta Jézust, valószínűleg kakaskukorékolás hallatszott, de Péter annyira zaklatott volt, hogy nem jutott eszébe, mit mondott Jézus csupán néhány órával korábban.

Péter továbbra is szeretett volna észrevétlen maradni, de kis idő elteltével az udvaron álldogáló emberek odamentek hozzá. Az egyik férfi, aki rokona volt Málkusnak, annak a rabszolgának, akit Péter megsebesített, ezt kérdezte tőle: „Nem láttalak én téged vele a kertben?” Péter győzködni kezdte őket, hogy tévednek, megesküdött, hogy nem ismeri Jézust, és valószínűleg kijelentette, hogy átkozott legyen, ha hazudik. Alighogy kimondta ezeket a szavakat, a kakas újból kukorékolt 
Jézus az imént lépett ki az udvarra néző erkélyre. Ahogy a bevezetőben olvastuk, tekintete összetalálkozik Péterével. Péter ekkor döbben rá, milyen szörnyű hibát vétett. Letörve kimegy az udvarról. A telihold már lemenőben van. Péter könnyes szemmel bolyong a város utcáin, a házak körvonalai összemosódnak előtte. Az érzések elhatalmasodnak rajta, és keserves zokogásban tör ki (Márk 14:72)
                      Sokszor vannak bukásaink és vétkeink, nekünk is,  olyankor Péter története jusson eszünkbe és tartsunk bűnbánatot, mert egyedül az Úr Jézus tudja bűneinket megbocsátani és minket helyre állítani.
Péter az élete egyik legbölcsebb döntését hozta meg. Ha mindent megteszünk, hogy helyrehozzuk a hibánkat, Isten megbocsát nekünk, bármilyen súlyos hibát vétettünk is. Példabeszédek 24:16.) Péter hitének a szilárdságát mutatta, hogy bár mélységesen lehangolt volt, a testvérei társaságában keresett vigaszt   Péter sok hibát követett el, ami miatt Jézus bocsánatára szorult. Nekünk is mindennap szükségünk van Isten megbocsátásáraHa bűnt követünk el, emlékezzünk Péter esetére. Soha ne gondoljuk azt, hogy Isten nem tud nekünk megbocsátani. Jézus ugyanúgy bánt az emberekkel, mint égi Atyánk, aki „bővelkedik a megbocsátásban” (Ézs 55:7).Ámen