Pünkösd elôtt olyan csendes a tanítványok otthona. Péter, János és társai félnek, hisz minden emberben ott lappang a félelem, ha magára marad. Ôk pedig ezalatt a tíz nap alatt ugyan együtt, de mégis egyedül voltak, mert a Mester (f)elment tôlük. Az elmenés pedig mindig fáj.

Ami a mennybemenetel utáni tizedik napon történt Jeruzsálemben, azt egy szimpatikus orvos ezekkel a szavakkal írja le: "Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan. együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égbôl, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg elôttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek szentlélekkel... Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta ôket beszélni. (Ap. Csel. 2,1-6). Minden pünkösd alkalmával ennek a Lukács nevû orvosnak közel kétezer éves szavait olvassák fel a templomokban.

Pünkösd nevében hordozza meghatározott idejét is. A három nagy keresztyén ünnep közül egyedül ennek a napnak maradt meg nevében jelentése is: húsvét utáni ötvenedik — pentekósztesz — napon történt az a titkozatos erejû szélzúgás.

Az erdélyi református énekeskönyvben van egy 1531-bôl származó ének, ami nem csak Isten Lelkének jeruzsálemi titkozatos megjelenését közvetíti, hanem azt is, hogy ez a Lélek hozzánk, Erdélybe is elérkezett:

"Áldott légy hát, édes Jézus!
Hogy Szentlelkednek erejét,
Valamint több más nemzethez,
Hozzánk is elküldted."

Pünkösd az idôben el nem helyezhetô Bábel tornyának ellentéte. Egy válasz. Ott, a Bábel mezején emberi akarattal és erôvel emberfelettit szerettek volna építeni: egy égig érô tornyot. Egynyelvû emberek nem értették meg ott egymást. Húsvét utáni ötvenedik napon, Jeruzsálemben különbözô helyrôl érkezô, sokféle nyelvet beszélô emberek értik egy galileai halászfiúból lett, Péter nevû apostol beszédét, igehirdetését. A pünkösdnek is van csodája.

Mind legtöbb vallásos ünnepünk, úgy a pünkösd is bibliai eredetû. Onnan kapta azt a — fôleg reformátusoknál használt — megnevezését, amely az ószövetségi betakarítási, hálaadó ünnepre utal, amikor az emlékezô zsidók lombokból készített sátorokban laktak. Három nagy ünnepünk — a karácsony, húsvét és pünkösd — hordozza is magában ezt a tovább élô megnevezést: sátoros ünnepek.

Pünkösd következménye az egyház megalakulása. Európát, Erdélyt közvetve vagy közvetlenül kialakító keresztyénség ott és akkor indul el lélekhódító és megtartó küldetésére, amikor Péter apostol megtérésre szólító prédikációja után háromezer ember megkeresztelkedik. Mivel nem kapcsolódik ehhez az ünnephez olyan sok népszokás, ezért is egy kicsit "feledésbe merült". De jelentôségét és fontosságát mutatja, hordozza magában az a XVIII. századtól élô erdélyi templomépítészeti gyakorlat, amikor a templommennyezeteken vagy szószékkoronákon megjelenik a háromszög- szimbólum, ami az Atya-Fiú-Szentlélek teljesség isteni kifejezése.

Van egy másik jelképe is pünkösdnek, a galamb. Ez a kedves, "szelíd, tiszta, társához hûséges, tsalárdságot nem tudó állat" (Bod Péter nevezi így) annak a titkozatos eseménynek szép kifejezése, amikor Jézus keresztelésekor megszólal egy égi hang és Isten Lelke galamb formájában alászáll (Máté 3,16). Ez a mennybôl szállt galamb az örök béke jele is.

Pünkösd színe a piros, mert tûz van benne, meg nem égetô, de el nem alvó tûz. Piros pünkösd napján tüzes nyelvek melegétôl erôsödik meg az emberi lélek.

Abban a jeruzsálemi esemény-leírásban van egy megragadó és irigyelt kifejezés: "egyakarattal" (Károli- fordítás). Tovább úgy folytatódik a történet, mivel egy akarattal voltak ott az emberek, értették és megértették egymás nyelvét. Reményik Sándor szavaival vágyódunk mi is itt, Maros megyében erre az egymást megértve, "egyakarattal" való ünneplésre:

"Meghalt, ki elfelejtett emberül.
De én haló-poromban álmodom,
Hogy van még nyelv az emberén kívül.

Világnyelv, melyen nincs félreértés,
Világnyelv, mely szó nélkül magyaráz."

Egy hét múlva — a pünkösd utáni szentháromság-vasárnappal — befejezôdik az egyházi ünnepes félév, és következik advantig, az ún. ünneptelen félév. Ennek az idônek hitéhez és kitartásához, szeretetéhez és lelki melegségéhez adott világosságot a karácsony betlehemi csillagfénye, reményt a húsvétban visszakapott (feltámadt) élet és ad erôt a pünkösd Lelke.

Ezekkel a gondolatokkal kívánunk olvasóinknak áldott ünneplést!

FORRÁS:www.hhrf.org  Népújság 1998.