A jó pásztor
(János 10. fejezet)

Jézus így beszélt a farizeusokhoz: - Aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem máshonnan, az tolvaj és rabló. Aki pedig az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Ennek az ajtónálló megnyitja az ajtót, a juhok pedig hallgatnak szavára. A pásztor nevükön szólítja és kivezeti az akolból őket. Miután kieresztette a juhokat, előttük megy, és azok követik, mert ismerik hangját. Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak előle, mert nem ismerik hangját. Ezt a példázatot mondta el Jézus, de a farizeusok nem értették. Ezért így folytatta: - Bizony, bizony mondom nektek, én vagyok az akol ajtaja. Mindazok, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók, de a juhok nem is hallgattak rájuk. Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam megy be, megtartatik és járhat ki-be, hogy legelőt találjon. A tolvaj nem egyébért jön, hanem hogy lopjon és pusztítson; én azért jöttem, hogy éljenek és bővelkedjenek. Én vagyok a jó pásztor, aki életét adja juhaiért. A béres pedig, aki nem a pásztor, akinek nem tulajdonai a juhok, amikor meglátja a farkast, elhagyja a juhokat, elfut. A farkas pedig megragadja és elszéleszti a juhokat. A béres azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra. Én vagyok a jó pásztor. Ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim, amint ismer engem az én mennyei Atyám; és én életemet adom a juhaimért. Vannak nekem más juhaim is, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd szavamra; és akkor egy akol lesz és egy pásztor. Azért szeret engem az Atya, mert leteszem életemet, hogy újra felvegyem. Senki nem veszi el tőlem életem, hanem én magam teszem le. Van hatalmam letenni, és van hatalmam ismét felvenni. Ezt a parancsot kaptam Atyámtól. Jézus beszéde hallatán újra vita és meghasonlás támadt az emberek között. . Ördög van benne - mondták közülük sokan -, miért hallgattok rá? - Mások azonban azt mondták: - Ördöngös így nem beszél. Vajon az ördög megnyithatja-e a vakok szemét? Ámen!