Új parancs a zsidók javára
(Eszter 7. - 8. fejezet)

Este megint elment a király és Hámán Eszter lakomájára. Borivás közben megkérdezte a király Esztert: - Mi a kívánságod, Eszter királyné? Ha az országom felét kéred, azt is neked adom. Eszter pedig így felet: - Ha kedvesnek talál, ó király, és ha a királynak tetszik, mentsd meg az én és a nemzetségem életét, mert eladtak minket, és elakarnak minket pusztítani, meg akarnak semmisíteni! És kérdezi Ahasvérus király Esztertől: - Ki az és hol van, akit a szíve erre vitt? Itt van az ellenség aki gyűlöl minket! A gonosz Hámán! - felelte Eszter. A király haragjában kifutott a teremből. Hámán pedig a kerevet elé vetette magát Eszter lábához és úgy könyörgött életéért. Ekkor visszatért a király, meglátta az Eszter lábát szorongató Hámánt, és felkiáltott: - Még erőszakot is elakar követni a királynén, itt a házamban? Akasszátok fel arra a fára, amelyet Márdokeusnak szánt! Ezután Eszter leborult Ahasvérus előtt, és sírva könyörgött, hogy akadályozza meg Hámán gonoszságát és a zsidók ellen kovácsolt tervét: - Ha a királynak tetszik, vonja vissza Hámán tervéről szóló leveleket és rendeletet, és rendelje el, hogy nemzetségem, a zsidó, ne pusztuljon el! Ahasvérus király pedig így felelt Eszter királynénak: - A király rendelete vissza nem vonható, ezért a kijelölt napon most már felvonulnak ellnetek ellenségeitek. De írjatok levelet nevemben, lássátok el királyi pecsétemmel, hogy a zsidók mindenütt gyülekezzenek, és erőnek erejével és fegyverrel védjék meg magukat támadóiktól, és ebben őket a király támogatja. Márdokeus meg is írta a levelet, a király pecsétjével lepecsételte, és az ország minden tartományába elküldte. A zsidóknak pedig öröme és vigassága lett ez a levél, mert általa megvédhették magukat. Amikor megvédték magukat ellenségeiktől, Márdokeus elrendelte, hogy ez a nap nemzedékről nemzedékre minden esztendőben az emlékezés és a vigasság napja legyen. Ámen!