Szent István diakónus vértanú élete mutat rá arra, hogy azt a szeretetet, amit a világba született Jézus hozott el nekünk, azt meg lehet valósítani. „Abban az időben: István kegyelemmel és erővel eltelve csodákat és jeleket művelt a nép körében. Erre a libertinusok, cireneiek, alexandriaiak, kilikiaiak és ázsiaiak zsinagógáiból némelyek ellene támadtak, és vitatkozni kezdtek Istvánnal. De bölcsességével és a Lélekkel szemben, amellyel beszélt, nem tudtak helytállni. Miközben hallgatták, haragra gyulladtak, és a fogukat vicsorgatták ellene. Ő azonban a Szentlélekkel eltelve fölnézett az égre, látta az Isten dicsőségét, és Jézust az Isten jobbján. Felkiáltott: „Látom a megnyílt eget, és az Emberfiát, ahogy az Isten jobbján áll!” Erre ordítozni kezdtek, és befogták fülüket. Egy akarattal rárontottak, kivonszolták a városból, és megkövezték. A tanúk egy Saul nevű ifjú lábához rakták le a ruháikat. Miközben megkövezték, István így imádkozott: „Uram, Jézus, vedd magadhoz lelkemet!” Majd térdre esett, és hangosan felkiáltott: „Uram, ne ródd fel nekik bűnül!” Amint ezt kimondta, halálba szenderült. ( ApCsel 6,8 - 10; 7, 54 – 59 ) Igen, meg lehet valósítani az Isten szeretetünket, hogyha rendelkezünk a nagyon fontos Istenben való hittel, reménnyel, és állhatatossággal. A mai korban is, a mai világban is leginkább ezekre van szükségünk. Jézus mondja az evangéliumban: „Aki állhatatos marad mindvégig az üdvözül.” ( Mt 10, 17 - 22 ) Mi is az állhatatosság? Úgy lehetne megfogalmazni, hogy személyiségünknek egy nagyon pozitív jellemvonása, sajátossága. Állhatatosság nélkül nem lehet sem hinni, sem remélni, sem szeretni. Ha az ember jellemét nézzük, akkor azt jelenti, hogy képes a saját lábán megállni, kitartani, hűségesnek, szilárdnak, kitartónak lenni Isten és valami pozitív értékek mellett. Ha pedig állhatatlan valaki, akkor ingatag, ingadozó, változékony, labilis, megbízhatatlan, és a közmondás szerint is: „olyan mint, a széltől lengetett nádszál” – ide - oda csapódig, ahogy éppen az érdeke kívánja. Csak az üdvözül, aki állhatatos marad mindvégig, és nem az, akinek olykor – olykor vannak fellángolásai. De, hogy hogyan lehet állhatatosnak lenni mindvégig, arra példa a vértanúk élete. Szent István diakónus vértanú kiválóan térítette az embereket. Neki, a Jézusba való hite adhatott erőt. István diakónus sem számított arra, hogy üldözni fogják és meg kell neki halni Jézusért. De amikor ez bekövetkezett, az Istenbe vetett hite, szeretete adott erőt Szent István diakónus vértanúnak az állhatatosságra. István diakónus meg volt győződve, sőt hitte, hogy van egy másik világ, ahová majd hazamegyünk. Hitünk, reményünk, szeretetünk és állhatatosságunk, adjon erőt nekünk is megmaradni Isten mellett, és az élet nehézségei között!Ámen.