TEREMTŐ ISTENNEK VELED IS CÉLJA VAN!

ISTEN MEGTEREMTETTE AZ EMBERT A MAGA KÉPMÁSÁRA, ISTEN KÉPMÁSÁRA TEREMTETTE, FÉRFIVÁ ÉS NŐVÉ TEREMTETTE ŐKET. (1 Móz 1,27 )

Bizonyára sokunknak ismerős a teremtés története a Bibliából, ami ismerteti a megteremtett embernek a teremtéshez és Teremtőjéhez való viszonyát. Isten neve már nem mint " Elohim" jelenik meg, hanem egy másik név megelőzi az Elohim szót: ez a "Jahve" név. Azért ezt a nevet használja, mert az Isten neve az emberrel kapcsolatban. A hetedik versben részletesen látjuk az ember teremtését. Jahve Isten a föld porából formálta; orrlyukaiba az élet leheletét lehelte. Ez az, ami megkülönbözteti embert az állattól. Az állatok is élő lelkek, de nem halhatatlanok. Egyedül az ember lett élő lélekké Jahve Előjön " BELÉLEGZÉSE " által, és ez az embert halhatatlanná alkotta. Az Éden kertje termékeny, kellemes síkságon helyezkedett el, valahol annak a két folyónak a közelében, amelynek nevét még ma is ismerjük, ezek az Eufrátesz és a Tigris ( Hidekkel). Isten először megteremtette a férfit élő lélekké, aztán az asszony az Ő oldalából vétetett ki. Mindenek előtt figyeljük meg a sorrendet a férfi az Isten képe, és dicsősége, még az asszony a férfi dicsősége. Ez asszony részéről alárendeltséget és tiszteletet kíván. Ez azt jelenti, hogy a férfi, mint Isten képviselője lett a földre helyezve, hogy uralmat gyakoroljon felette. A nőnek sosem volt megadva ez a vezető szerep: ehelyett " ő a férfi dicsősége " abban az értelemben, hogy ő " teszi nyilvánvalóvá a férfi tekintélyét. A férfi nem asszonyból teremtetett, hanem asszony teremtetett a férfiből. A férfi volt először, aztán az asszony az oldalából vétetett ki. A férfinek elsőbbsége megerősíti az apostol állítását 1Korintus 11, 11-12 ben a férfi vezető szerepéről. Nem is a férfi teremtetett az asszonyért, hanem asszony a férfiért. Az Úr kifejezetten megállapította, hogy az embernek nem jó egyedül lenni; szerzek neki segítőtársat hozzá illőt." Pál apostol az 1 korintusban nem úgy gondolja, hogy a férfi teljes független a nőtől, ezért hozzá teszi " MINDAZÁLTAL SEM FÉRFIÚ NINCS ASSZONY NÉLKÜL, SEM ASSZONY FÉRFIÚ NÉLKÜL AZ ÚRBAN ". Más szóval a férfi és a nő kölcsönösen függ egymástól. Szükségük van egymásra, és az alárendeltség elgondolása egyáltalán nincs ellentmondásban a kölcsönös függőség elvével. Pál rámutat, HOGY A FÉRFI IS ASSZONY ÁLTAL VAN. Itt a születés folyamatára utal. Asszony szüli meg a fiú gyermeket. Isten tehát megteremtette a tökèletes egyensúlyt, hogy ezzel kifejeze, egyik sem létezhet a másik nélkül. Minden Istentől van, és ez azt jelenti, hogy Ő mindezeket a dolgokat isteni módon rendezte el, így nincs semilyen ok a panaszra. Nemcsak hogy Isten teremtette ezeket a viszonyokat, hanem mindennek a célja az Úr megdicsőítse. Mindez tegye a férfit alázatossá és a nőt elégedetté. Segítsen minket az Úr, hogy betöltsük helyünket az Úr rendjében úgy mit a férfi, aki a családfő az Úr előtt, és úgy mit a nő aki tiszteli a férfit, és tiszteli az Istent.