2023.09.28. ÚTMUTATÓ MAGYARÁZATA!

JÉZUS ÍGY SZÓLT A MEGGYÓGYÍTOTTHOZ: MENJ HAZA A TIEIDHEZ, ÉS VIDD HÍRÜL NEKIK, MILYEN NAGY DOLGOT TETT VELED AZ ÚR, ÉS HOGYAN KÖNYÖRÜLT MEG RAJTAD. ( Márk 5,19-22)

Az Úr Jézus tanítványaival este hajóra szállt a Galileai-tengeren, hogy átkeljen a túlsó partra. Heves vihar tört ki, a hajók majdnem elsüllyedtek. Jézus lecsendesítette a vihart, és tanítványai szemére vetette kicsinyhitűségüket. Miután a vihar elállt, a hajók átkeltek a Galileai-tenger túlsó partjára.                 Ezért hajózott hát az Úr Jézus a tenger túlsó partjára! Hogy ezt a szerencsétlent megszabadítsa. Az ember leborult Jézus előtt, és hangosan kiáltotta: „Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságos Isten Fia? Az Istenre kényszerítelek (azaz kérlek mindenre, ami szent), ne gyötörj engem!” A Gonosz számára természetes, hogy kínozza az embert, de attól fél, hogy őt meggyötörjék. Retteg, hogy a gyötrelmek helyére kell jutnia. Jézus megkérdezte tőle: „Mi a neved?” Nem mintha nem tudta volna, kivel van dolga, de azt akarta, hogy szolgáltassa ki magát a tisztátalan lélek. Az így felelt: „Légió* ( egy légió 6000 fő) a nevem, mert sokan vagyunk.” Ebből kitűnik, hogy az ördögök olyanok, mint a katonák: állandóan hadat viselnek Isten, Isten Fia, az evangélium, s azok ellen, akik Istent őszintén szolgálják. Ellenük kell Isten gyermekeinek állandóan harcolniuk (Ef 6,12). Alázatosan kérték tehát a tisztátalan lelkek, hogy Jézus ne űzze el őket arról a vidékről. A hegyoldalban, a víz mellett mintegy kétezer disznóból álló nyáj legelt. Kérték, hadd menjenek a disznókba. Tehát nem egy másik emberbe, hanem tisztátalan állatokba. Jézus ugyanis sohasem engedte volna meg, hogy megint egy embert kerítsenek hatalmukba. S az, hogy a disznókba mennek, az ottani lakosságot kegyetlenül károsítja, amint látni fogjuk, Jézus beleegyezett. Így a gadaraiak láthatták, hogy a gonosz hatalmak milyen kegyetlenek és könyörtelenek. A tisztátalan lelkek kijöttek az emberből, és beköltöztek a disznókba. Azok megvadultak, a meredekről a tengerbe rohantak, és belefulladtak a vízbe. A disznópásztorok a városba futottak. Mindenfelé újságolták a hírt. A város és a környék lakói, egész biztosan a disznók gazdái, kijöttek, hogy lássák, mi történt. Közben a tisztátalan lelkektől megszállott ember felöltözve ült Jézus lábánál, és eszénél volt. Amikor az emberek ezt meglátták, megteltek tisztelettel Jézus hatalma miatt. A pásztorok még egyszer elmondták, hogyan történt a dolog a megszállottal és a disznókkal. A gadaraiak Jézust okolták a disznók elvesztése miatt, és tisztelettel bár, de kérték, hogy távozzék el a határukból. Talán attól is féltek, hogy még több büntetés éri őket bűnös életük miatt. Az ördögök pedig elégedettek lehettek, hogy az embereket távol tudják tartani Jézustól.Az Úr Jézus engedett a kérésnek, és elindult a hajóhoz. A megszabadult ember kérlelte, hadd mehessen vele. Legszívesebben örökre Szabadítója mellett maradt volna. De Jézus mást tanácsolt: MENJEN HAZA AZ ÖVÉIHEZ, ÉS VIGYE HÍRÜL NEKIK, MILYEN NAGY DOLGOT TETT VELE AZ ÚR, ÉS HOGYAN KÖNYÖRÜLT MEG RAJTA. Az ember engedelmeskedett. Mindenkinek elmondta, hogyan szabadította meg őt Jézus a tisztátalan lelkektől." SÁTÁN TÖBBÉ MÁR NEM A GAZDÁJA – SZERETI JÉZUST, AZ ISTEN FIÁT! Az Úr Jézus pedig átkelt hajón a túlsó partra, ahol Kapernaum városába ment. Ma is hit által átélhetünk szabadításokat, gyógyulásokat, helyreállításokat, mert az Úr Jézus névében erő, és hatalom van, ami örök. A megszabadítottak feladata a szabadítás örömhírének hirdetése.Ámen