ÚTMUTATÓ MAGYARÁZATA 2019.03.11.ÉN VAGYOK AZ ÚR, EZ A NEVEM, NEM ADOM DICSŐSÉGEMET MÁSNAK, SEM DICSÉRETEMET A BÁLVÁNYOKNAK.( Ézsaiás 42,8 )Azt mondja Jézus: a régiek elmúlnak, ÚJJÁ LEHET MINDEN. Lehetséges más emberré lenni. Aztán arról is beszél Ézsaiás, hogy a törvényt, Isten törvényét igazán jeleníti majd meg Jézus.Isten ajándéka ám az, hogy van Biblia, Isten törvénye. Azt mondja a Szentírás,nincs ember, aki jót cselekedne - mondja a Biblia. Szembetalálkozik az ember ezzel a kőkemény törvénnyel, hogy nem tudom a törvényt megtartani. Az ember kétségbeesik, ha őszintén belátja, hogy nem bír megváltozni. Ha tovább olvassa a Szentírást, a próféciák, az evangéliumok arról beszélnek, hogy ki az, aki meg tud ettől szabadítani."Én vagyok az Úr, ez a nevem, nem adom dicsőségemet másnak, sem dicséretemet a bálványoknak. A régebbiek már beteljesedtek, most újakat mondok. A Szentírás évezredek óta megmondta a választ. Ha valaki újonnan születik, az átéli azt a csodát, hogy a lelki karaktere annyira megváltozik, hogy sokszor rá sem lehet ismerni, pozitív értelemben. Erről beszél Ézsaiás. Azt mondja, hogy nem úgy bánik velünk az Isten, ahogy megérdemelnénk. Nem töri össze a mi életünket, csak amikor már nagyon szükséges, amikor más eszköz nincsen már. A megrepedt lelkeket nem töri el, a pislogó hitet nem kioltja, hanem fellobbantja. Ő soha nem birtokolni akar, hanem mindig megmenteni, megváltani, megszabadítani. Mit olvastunk a Máté 20-ban az elején? Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért. Jézus szolgálni jött.Időnként Isten beleszól a dolgokba látható módon is. Megjelenik az Ő keze, sokszor ítélő keze, mint ahogy nagy büszkén kijelentették a Titanic-kal kapcsolatban, hogy ezt még az Isten sem tudja elsüllyeszteni. Az első útján a tenger mélyére süllyedt.Nem cselekszik mindig így az Isten. De vannak olyan alkalmak, amikor világossá teszi, ahogy olvastuk, hogy dicsőségemet másnak nem adom.Nem oltja ki a mi pislákoló hitünket sem. Nem töri el a mi repedezett életünket, a mi megromlott vagy megrontott életünket sem. Isten látja a mi lelkiállapotunkat és helyzetünket, és nem nyúl oda életünk pislákoló mécseséhez, és nem fújja el azt azonnal, ha valamiben vétkezünk ellene.Jézus csendben, alázatosan szól. S pont ez a csendes, alázatos beszéd gyógyítja a megrepedt életeket, a sérült lelkeket, és a pislákoló hitet. Mert azt is Ő tudja fellobbantani, felébreszteni. Ha már van egy piciny mustármagnyi, mákszemnyi hit. Nem kioltja Jézus, hanem fellobbantja szavával, szeretetével. Vezeti az Ő népét győzelemre. Nem fegyver, nem a sajtó, nem a hír erejével győz, hanem mindig az Ő Lelkével. Nem erővel és nem hatalommal, hanem az én lelkemmel, mondja az igében. Szavával gyógyít és tisztít. Kimossa a sebeket, bekötözi a megrepedt, megsérült lelkeket. Megvidámítja a szívünket. Újra békességgel ajándékoz meg, s megérteti velünk, hogy ennek a népnek is van jövője. Talán nem úgy, ahogy mi gondoljuk. Talán pont az az igazi összeomlás hiányzik, ami nélkül a legtöbbször nincsen megújulás. Talán az a megtisztulás, amit csak Isten tud elvégezni. Időben és bizonyos történelmi helyzeteken keresztül. Minden az Ő kezében van. Akkor is, ha sokan kijelentik magukról, hogy ők mindent rendbe tesznek. Nem tudják. Képtelenek rá. Csak az Isten tudja helyre tenni azt, amit mi elrontottunk és összetörtünk.Ámen.