ÚTMUTATÓ  MAGYARÁZATA 2018.09.10.

Pál apostol sok magánlevelet írt.Mi indította Pált e levél írására? Nézzük meg együtt is. Onesimus egy szökött rabszolga, aki még lopott is ráadásul: “Ha pedig megbántott, vagy tartozik, azt nekem számítsd fel”- írja Pál (18-19.). Valahogyan Rómába jutott, hogy ott a város utcáin eltűnjön szem elől, de Pállal érintkezésbe került, és keresztyénné lett. Pál lelki gyermeke, akit fogságában szült. Látnunk kell, hogy Pál számára lehetetlenné vált, hogy egy szökött rabszolgát tovább rejtegessen, így döntenie kellett. Talán Epaphras érkeztével függ össze ez, aki Onesimusban felismerte a kolosséi rabszolgát. Amíg Pálnál tartózkodott Onesimus, magát nélkülözhetetlenné tette, úgy, hogy Pál szívesen magánál tartotta volna, de ezt nem akarta Filemon ellenére, akinek rabszolgája volt. Ezért visszaküldi urához, jóllehet tudta, hogy ezzel milyen rizikót vállal.Emlékezzünk a rabszolgák helyzetére, akik nem személynek, hanem szerszámnak számítottak. A rabszolgatartók szolgáik élete és halála fölött korlátlanul rendelkeztek. Megpofozhatták őket, nehézmunkárafoghatták,megvesszőzhették,homlokukonmegbélyegezhették, ha valamit lopott vagy megszökött. Ha javíthatalannak tartotta ura, keresztre is feszíttethette. Mindezt Pál is tudta, így nem kis merészség volt Onesimust visszaküldeni Filemonhoz, még akkor is, ha ő keresztyén volt.Pál egy levéllel bocsátotta útjára Onesimust, amelyben esdeklő kérése volt Onezimuszra nézve, amelyben őt hasznosnak nevezi, és kozben jár érte. Egy szójáték van itt a szövegben. Onesimus korábban hasznot nem hozó volt, most azonban hasznos munkatárs lett. Egy időre elvétetett Filemontól, hogy örökre visszanyerje. Filemonnak vissza kell őt fogadnia, de többé nem rabszolgaként, hanem keresztyén testvérként (16. vers), mintha őt magát, Pált fogadná. Onesimus rabszolgaként szökött el, és úgy is tér vissza, de mégsem csupán az, hanem urának szeretett testvére.Ez az új viszony nem jelentette azt, hogy a rabszolga előnyre tett szert, sem azt, hogy a rabszolgatartó a rossz munkával és az értéktelenebb szolgálattal megelégedett, de ezek a szolgák többé nem tárgyak, hanem emberek, a KRISZTUSBAN TESTVÉRÉKKÉ LETTEK. Az Ef. 6,5-9-ben és a Kol. 3,22-től beszél Pál a rabszolgák kötelességéről. Pál közbenjáró szeretete nagyon beszédes. KRISZTUSRA MUTATÓ SZERETET. A Mi Urunk nem személyvállogató ma sem. Ahogy Pál pártfogója volt Onsimusnak, nekünk, akik, hiszünk, az Úr Jézus a pártfogónk mindenre nézve. Hatalommal és kegyelemmel teljes Urunk van. Legyen szívünk és fülünk a szavaira, mert mi is kaptunk tőle egy levelet, a Bibliát, amit javunkra írattatott meg. Van kapcsolat Isten és ember között, aki ma sem személyvállogató. Vedd kezedbe nap mint nap, és olvasd, hogy növekedjen a hitet és a bizalmad az Úr Jézus iránt, hogy tudj a bűntől szabad boldog életet élni az Úr Jézus irgalma, kegyelme és pártfogása által, aki mindent meg tett érted a kereszten önfeláldozó szeretettből. Ámen