ÚTMUTATÓ MAGYARÁZATA 2018.10. 1.AZ ÚR ÍGY SZÓLT JÁKÓBHOZ:BIZONY, NEM HAGYLAK EL, AMÍG NEM TELJESÍTEM, AMIT MEGIGERTEM NEKED. ( 1Mózes 28, 15/b) Jákób csalással szerezte meg az elsőszülöttség áldását az apjától. Testvére Ézsaú haragudott rá, és hogy ne legyen köztük viszály. Ezért a szülők mentik Jákóbotb Ézsaú haragja elől. Izsák maga is helyesli Jákób távozását a szülõi háztól: menjen Paddan-Arámba (lásd 25:19–34-nél) és anyai ágon való rokonai közül vegyen feleséget, mint egykor õ is. Elbocsátó áldása ezúttal sem maradt el. A jelen fejezet igazi nagy bibliai mondanivalóját azonban a 10–22 v. tartalma képezi: Jákób bételi álma. A Dél-Palesztinából Észak-Mezopotámiába igyekvõ Jákób útja Bételen, ezen a régi kánaáni városkán, illetve kultuszi helyen vezetett keresztül. (A 11. versben ismétlõdõ „a hely” kifejezésnek kultuszi hely jelentése van, vö. Gen 12:6.) Itt aludt a puszta földön, fejét egy nagy kõre hajtva, és látta az égig érõ „létra” látomását, angyalok jelenésével, lelkében pedig hallotta az Úr kijelentését.Az álom, mint kijelentés forrása, nem ritka az Ószövetségben. Viszont az álomnak vannak mély lelki motívumai. Vegyük először Jákób látomását. Ritka szó a „létrát” jelentõ szullám, pontosabban inkább kõlépcsõzetet jelent s emlékeztet a mezopotámiai teraszos templomok oldalán fölfelé vezetõ lépcsőkre, amelyeken fehér ruhában jártak fel s alá a papok. Ilyen templom lehetett talán Háránban is, Jákóbnak az anyja beszélhetett róla. Ezeknek a templomoknak a nevében is elõfordul a menny kapuja elnevezés, úgy is tekintették õket, mint az eget a földdel összekötő áthidalást. (Vö. 11:1–9 magy.). Az álomban tehát csakugyan a „mennyei grádicsok fényes sora” jelent meg Jákób előtt. (Az alá s fel járó angyalok képe jelentkezik még Jn 1:51-ben). – Az álom további motívumainál bizonyosan kísérte Jákóbot két emlék: egyik a csalás, amellyel kijátszotta Ézsaut s amely lelkiismereti kérdést jelentett a számára, a másik viszont a megkapott áldás öröme. Különös módon olvadt össze a kettő: érezte, hogy Isten még nem mondott áment az áldásra s a jelen pillanatban még a testvér átka üldözi.A fölébredő csaló Jákób első reakciója az álomra a félelem volt. Isten „szent területére” érkezni profán módon, piszkosan, elõkészület nélkül nem volt szabad. Ez a félelem azonban nem a látomás tartalmára, csak az Istennel való váratlan találkozásra vonatkozott s a félelmet felváltotta az istentisztelet, a maga módján. Előszőr összeszedte a fejealja alatt levő köveket és fölállította emlékoszlopnak.Azután a helynek a Bétel Isten háza) nevet adta, sőt fogadalmat tett arra, hogy ha békében visszatérhet, ez a hely számára csakugyan Isten háza lesz, vagyonából pedig tizedet ad az Úrnak.Későbbiek folyamán ígéretét be is tartotta). Isten kijelentéseit mi a Bibliából tudhatjuk, leírattak a mi tanúságunkra. Isten ma is beszélő Isten, van szava hozzánk. De a kérdés mindig az, hallom e azt, amit mond? Olvasom a Bibliát, imádkozom e hozzá? Mert ha igen, akkor nekünk is elkészíti az áldást, amiben részesíti az övéit. Ámenú