2023.07.21.  ÚTMUTATÓ  MAGYARÁZATA!

ODAMENTEK A TANÍTVANYOK JÉZUSHOZ ÉS MEGKÉRDEZTÉK TŐLE: KI NAGYOBB A MENNYNEK ORSZÁGÁBAN? Ő odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította és ezt mondta: BIZONY MONDOM NÉKTEK, HA MEG NEM TÉRTEK, ÉS OLYANOK NEM , LESZTEK, MINT A KISGYERMEKEK, NEM MENTEK BE A MENNYEK ORSZÁGÁBA. ( Máté 18 1-3)

 " Ez a gyermekies lelkületről szóló tanítás mindig aktuális. Mi szeretett gyermekei vagyunk az Úrnak, és örömet szerzünk neki, ha gyermeki bizalommal visszük elé ügyeinket, kéréseinket. HIT ÉS BIZALOM, ami meghatározza döntéseinket. Fontosak a gyermekeink. Jézusnak is az, oly annyira hogy tudtunkra adja, hogy védelmezi őket." A KICSINYEK ANGYALAI SZÜNTELENÜL ISTEN JELENLÉTÉBEN VANNAK, LÁTVA AZ Ő ARCÁT. " Valószínűleg őrangyalok ( lásd… Zsid 1,14 ). Fontosak ők, nem csak az angyaloknak és a gyengéd Pásztor Jézusnak, hanem az Atya Istennek is. NEM AKARJA HOGY EGY IS ELVESSZEN KÖZÜLÜK. Ha elég fontossak, hogy lekössék az angyalok, az Úr Jézus és Atya Isten figyelmét, akkor világos, hogy sohasem szabad lenéznünk őket. Nem számít, ha nehéz, vagy problémás, vagy beteg. Szeretetre van szükségük, mint ahogy nekünk is. Ha egy emberi lélek szeretve van, akkor tud abból meríteni magának, sőt az ilyen tudja szeretni a másikat is ..annak ellenére Jézus tanításában a gyermek, abban az értelemben számíthat példaképnek a keresztény életben, hogy megvan benne a ráhagyatkozás, az önátadás képessége. Nincs olyan gyermek, aki ne szorulna rá a szülei gyámolítására, hiszen nekik teljes mértékben kiszolgáltatott. Nélkülünk egyenesen életképtelen volna. Végső soron tehát nincs is más választása: teljes bizalommal van irántuk, egész szívvel rájuk bízza magát. A teljes bizalommal való ráhagyatkozás és önátadás képességét, gyakorolhatjuk mi felnőttek. Évek alatt ezek a képességeink sokszor nem Úrra irányulnak, vétkeink és bűneink miatt. Ami fontos: minden jogunk (s olykor kötelességünk is) megvan arra, hogy aktívan cselekedjünk a világ megváltoztatásáért – ám ez még csak dolgok külső szintje! Ott ugyanis, ahol az aktivitás és az emberi erőfeszítések csődöt mondanak, egy újabb szint nyílik meg, ami a belső lelkünket érinti. Ezen a belső síkon már csak szívből megbocsátani, az eseményeket résztvevőn szemlélni, az érintetteket – érdemeiktől vagy érdemtelenségüktől függetlenül – szeretni, és a várható következményeket elszenvedni lehet.Itt a legfőbb dolgunk csupán ennyi: megőrizni a belső kapcsolatot Istennel, egyesülni vele, és ő akaratát a magunkévá téve gyakorolni a ráhagyatkozás, az önátadás művészetét. Hiszen nagyobb erők működnek itt, mint amik fölött hatalommal rendelkezhetünk. Tudjuk, hogy a világ nem kíméli sem a gyermekeket, sem a gyengéket.Ő hordoz bennünket, s az lesz a legjobb, amit ő szánt az életünkkel (legyen az gazdagság vagy szegénység, dicsőség vagy megaláztatás, hosszú élet vagy rövid). Ebben áll tehát a ráhagyatkozás, az önátadás művészete, amelyben a gyermekekhez kellene hasonlítanunk. Ha az Úr védelmezi az ilyen kicsiny védtelen gyermeket, szeressük őket mi is. Legyen bennünk gyermeki ragaszkodás a mi Urunkhoz, akiknek fontossal vagyunk, hisz nem akarja..." HOGY ELVESSZEN EGY IS E KICSINYEK KÖZÜL!" ( Máté 18,14 ) Ámen.