Ma, az ókeresztény egyház két kiemelkedő személyére, Nagy Szent Vazulra és Nazianzi Szent Gergelyre emlékezünk. - Gergely és Vazul egyidősek voltak, mindketten Kappadókiában születtek 330 körül. - Vazul Cézáreában kezdte tanulmányait, majd Konstantinápolyban folytatta – itt kötött életre szóló barátságot Nazianzi Gergellyel. Vazul, Athénban fejezte be tanulmányait. Ezután hazatért Cézáreába, és megkeresztelkedett. Így írt erről: „Mintha mély álomból ébredtem volna, hogy meglássam az evangélium igazságának csodálatos világosságát.” - Vazul örökölt vagyonát szétosztotta, és szerzetes lett, egy völgy mélyére vonult vissza. - A sivatagi atyák gyakorlatával szemben ez az életmód lényeges újítást hozott: bőséges teret biztosított a szellemi munkának, elsősorban a Szentírás tanulmányozásának. - Vazul azonban nem sokáig élvezhette ezt a békét. Konstantin császár türelmi rendelete (313) után az üldözések helyébe a hitbeli viszálykodások léptek, amelyek során a császárok önkényesen beavatkoztak a hit ügyeibe. Vazul a tettek embere volt. 364 - ben pappá szentelték, 370 - ben pedig Cézárea püspöke lett. Főpásztor volt a szó legteljesebb értelmében. - Tettekkel harcolt a nyomor ellen, és jótékonysági intézményeket hozott létre. Népkonyhát állított fel, amely nyitva állt a nem keresztény polgárok előtt is. Karitatív tevékenységére egy nagy szociális központ létesítésével tette fel a koronát: segélyszervek, szálláshelyek, menedékek és otthonok, valamint különféle kórházak találtak helyet benne. - Vazul teljes erejével síkra szállt az egyház egységéért és békéjéért. Jól látta azokat a veszélyeket, amelyeket a császári kegy jelent az egyház számára. - Vazul 379 - ben halt meg, alig ötven évesen. Életerejét felőrölte a szigorú aszkézis, a szüntelen megfeszített munka és a betegség. - - Gergely szülei sokáig vártak gyermekre. Amikor elsőszülöttjük, Gergely megszületett, a hálás anya Istennek ajánlotta föl gyermekét. - Korának leghíresebb iskoláiba járt: Cézáreában, Alexandriában és végül Athénban. - Végül Nazianzban (Nazinazoszban) telepedett le. Itt vette föl a keresztséget majd később, pappá szentelték Gergelyt. Ő azonban nehezen fogadta el. Elmenekült otthonról, és Vazulnál keresett menedéket. Barátja lelket öntött belé, s így néhány hónap múlva hazatért. - Közben Vazul Cézárea püspöke lett és új püspöki székhelyet alapított Szaszimában, ahová Gergelyt küldte püspöknek, aki nem ellenkezett. Püspökké is szentelték, de sohasem foglalta el székét. Magányban keresett menedéket, majd nemsokára hazatért Nazianzba, hogy apja mellett lehessen, aki hamarosan meghalt. Még ugyanabban az évben elhunyt édesanyja is, ezért Gergely Szeleukeiába vonult vissza, hogy az aszkézisnek és a szemlélődésnek éljen. De itt sem volt boldogabb, mint másutt. Vazul halála után ő lett a feje a niceai hitvalláshoz hű egyházközségeknek. - Később Gergely Konstantinápoly püspöke lett. A kelet - római birodalom fővárosában a katolikusoknak egyetlen templomuk maradt (minden más az ariánusok kezére került), ezért Gergely kénytelen volt híveit a magánkápolnájában összegyűjteni. Buzgóságával, szavának erejével és kedves lényével megnyerte a népet. - Abban az időben, amikor a krisztológiai harcok Jézus Krisztus istensége és embersége körül folytak, Gergely ingadozás nélkül azt a hitet fogadta el, amely Jézus személyében egyszerre vallja az isteni és az emberi természetet. - Később ellenségei hatására felmentését kérte a püspökség alól, és meg is kapta azt. Mielőtt elhagyta a fővárost, végrendelkezett. Minden vagyonát a nazianzi katolikus egyházközségnek hagyta a szegények gyámolítására. Ugyanúgy, mint elhunyt barátja, Vazul, mindig gondoskodott az élet mostoháiról és a szerencsétlenekről, támogatta és védelmezte őket. – Arianzban halt meg, 389 - ben vagy 390 - ben. ( Forrás: Diós István: A szentek életeIstenünk! Add, kérünk, hogy igazságodat alázatos szívvel megismerjük, és azt szeretetben, hűségesen tettekre váltsuk, ahogyan tette Nagy Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely.