Vigyázz!

 

Okkultizmus!

 

Minél távolabb az okkultizmustól és a babonától!

Paul F. Kiene

Evangélium kiadó

1066 Budapest, Ó u. 16

T: 311 58 60

Mi a nyugtalanító?

Okkultizmus jelentése: titkos tudomány. Azo­kat a tanításokat és praktikákat értjük rajta, ame­lyek érzékfölötti erőkkel foglalkoznak, erre érzé­keny személyek (médiumok) segítségével.

Babonának nevezzük azt az Istentől elszakadt hitbeli magatartást és gyakorlatot, amely titkos törvényszerűségekre támaszkodva úgy véli, hogy az ember megbirkózhat az élettel az élő Isten se­gítsége nélkül.

Ha az emberek tudnák, mi rejlik a babona és a varázslás mögött, borzadállyal fordulnának el tőle.

Mennyi a tudatlanság ezzel a veszélyes terület­tel kapcsolatban, mennyi a vétkes könnyelműség a démoni hatalmak működésével szemben, amelyek a segítség látszatával oly sok embert, családot, sőt azok utódait is az örök kárhozatba visznek.

Milyen sokan lehetnének ismét boldogok, vidá­mak és egészségesek, ha fölismernék, hogy nyomo­rúságuk a démoni hatalmakkal való tudatos vagy tudatlan kapcsolatuk rettenetes következménye.

Mert van szabadulás a babona kötelékeiből, és minden démoni megkötözöttségből, amelyben ma ezrek meg ezrek szenvednek, és nyomorúságosan tönkremennek.

 

Honnét ered a babona

és az okkultizmus?

 

Hogyan lehetséges egyáltalán, hogy ún. “felvi­lágosult” korunkban, amelyben a tudomány olyan jelentős szerepet játszik, és az ember nagy fejlődés­ről beszél, oly nagy mértékben elterjedt a babona?

Hogyan lehetséges, hogy még művelt emberek is behódolnak a babonának, és okkult praktikák­hoz folyamodnak?

Legyen fiatal vagy öreg, gazdag vagy szegény, egészséges vagy beteg, ha valaki azt hiszi, hogy Is­ten nélkül is boldogul az életben, akkor valami­lyen módon, tudatosan vagy tudatlanul, áldozata lesz ennek az ördögi rabszolgaságnak, mivel a boldogság utáni természetes vágyakozás, mely mélyen benne van az ember szívében, erre ösztön­zi. - Szórakozásra, időtöltésre való vágya indítja arra, hogy mindent kipróbáljon, anélkül, hogy közben gondolkodna is valamit, vagy “anélkül, hogy hinne benne” - ahogyan mondani szokták.

Mindazokat, akik hitüket nem az élő Istenbe vetik, gyötri a szerencsétlenségtől, veszteségtől, betegségtől és haláltól való félelem, és arra ösz­tönzi őket, hogy minden eszközzel védekezzenek. Minden jó, amiről azt mondják, hogy segít vagy használ, mindegy, hogy milyen gyökérből szárma­zik...

Az embert mohó kíváncsiság indítja arra, hogy jövőjét kutassa, sorsát fürkéssze, életének talányát megismerje, mégpedig az emberi “bölcsesség” és a titkos mesterkedések segítségével, anélkül, hogy tudakolná Isten Igéjét és akaratát.

Elmegy a jósnőhöz, hogy megtudja jövendőjét, vagy hogy házastársa hűséges-e, a látnokhoz, hogy távoli hozzátartozója él-e még, vagy hogy hol található valamely elveszített értéktárgya. Kár­tyát vettet magának, hogy megtudja: ez vagy az a vállalkozása jövedelmező-e, vagy hogy honnan fe­nyegeti veszedelem. Horoszkópot készíttet, hogy megismerje sorsát, ráolvastat magára, hogy a be­tegségét kiűzzék. Kedélyes társasággal együtt asz­talt táncoltat, és rendkívül szórakoztatónak találja, hogy meg lehet kérdezni a holtakat mint szelleme­ket, és rejtett dolgokat le lehet leplezni.

Mindenekelőtt a fiatalok veszélyeztetettek, mi­vel csak ritkán sejtik, hogy mibe bonyolódnak. Kí­váncsiság és unalom sokakat visz bele okkult kö­rökbe. Az egyik szeretné egy fontos vizsga ered­ményét megtudni, a másik nem hiszi, hogy egy poharat valamilyen “szellemi kéz” mozgat, és ezért saját szemével szeretné azt látni.

Sokan mágia segítségével akarnak győzni az üresség és tehetetlenség érzése fölött - csaló illúzi­ók, ahogyan az hamarosan kiderül.

Az okkult dolgokkal való foglalkozásra ma bő­ségesen akad ösztönzés. Könyvek, horror-videók és Sátán-filmek árasztják el a médiumok piacát.

A legtöbben úgy gondolják, hogy mindez hum-bug, nevetnek rajta és azt mondják: “Termé­szetesen én nem hiszek ezekben a dolgokban”. Mások azért csinálják, mert kedvüket lelik a titok­zatos dolgokban, vagy mert így akarnak kedvében járni vendéglátójuknak, vagy nem akarnak a társa­ságban feltűnést kelteni; ismét másokat titkolt só­várgás indít a jövendölés és a varázslás tiltott mű­veletei felé - mígnem egy napon meglepi őket a búskomorság, az idegösszeomlás, a kétségbeesés, úgyhogy akár az öngyilkosságig is eljuthatnak.

Nem tudják, hogy mindezek a dolgok veszélyes igézet alá viszik őket, ami az egész további életü­ket tönkreteheti, de mindig súlyos zavarokat, be­tegségeket, szétszórt lelkiállapotot, boldogtalansá­got, viszálykodást, ingerlékenységet, dühöngésre való hajlamot, bosszúvágyat és üldözési mániát von maga után. Nyomorúság és reménytelenség a következmény, valamint egy különös és ijesztő “hinni nem tudás” Isten Igéjében, sőt, gyűlölet a megváltás üzenete és minden isteni dolog iránt.

 

Ki áll mindezek mögött?

 

Hogyan magyarázható a lelki élet eme beteges megnyilvánulása egészséges értelmű embereknél?

Aki ismeri e jelenségek hátterét; annak elmegy a kedve a nevetéstől. Megrendülve és rémülten fordul el mindettől.

A babona, valamennyi kihatásával együtt az ördög kínálata, aki fölött a felületes vagy tudatlan emberek könnyelműen gúnyolódnak, és azt a túl­fűtött fantázia termékének nevezik, akivel a félénk kedélyeket és gyermekeket riasztgatják.

Mások a sátánizmusban (ördögimádás) új kul­turális formát látnak, amelyben az üdvösséggel kapcsolatos pozitív, humánus gondolatokat lehet megfogalmazni.

Micsoda tévedés! Aki így beszél, az még nem ismeri ezt a félelmetes hatalmat, vagy pedig az már behálózta őt.

Ki hát az ördög?

Ahhoz, hogy ettől az ellenségtől megmenekül­jünk, tudnunk kell, ki ő és melyek a szándékai.

Itt csak a mindentudó Isten adhat érvényes felvilágosítást. Őt kell kérdeznünk. Isten Igéje, a Biblia nem hagy minket tudatlanságban e személy felől.

Az ördög neve a görög “diabolosz”-ból szárma­zik, ami azt jelenti: szétdobáló, csalárd módon tá­madó, bűnre csábító.

A Sátán héber szó, azt jelenti: ellenség, vádló, ellenfél, ellenálló.

Nevezik még a Gonosznak, szörnyetegnek, meg­tévesztőnek, csalárdnak vagy megrontónak.

Az ördög “a sötétség világának ura”, a “go­noszság szellemi hatalmassága”, “a szellem, amely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik”.

 

(Máté 4,1; 13,39; 25,41; Efézus 4,27; 6,11; 1Péter 5,8; Jele­nések 12,9; 20,2; 20,10; Jób 1,6-12; 2,1-7; 1Krónika 21,1)

Az ördög származása

 

Ezt a személyt egykor “Lucifer”-nek, “fényes hajnalcsillag”-nak nevezték, akkor még dicsőséges kerub volt, hatalmas angyalfejedelem.

A sorsával elégedetlen Lucifer fellázadt a Min­denható ellen. Olyan akart lenni, “mint az Isten” ­ezért Isten letaszította őt, így lett Luciferből Isten ellensége - a Sátán.

Mikor Isten hat nap alatt helyreállította a sivár­rá vált földet, uralkodót adott neki: az embert ­Ádámot.

A Sátánnak azonban sikerült - mint “ősi kígyó­nak” - az első emberpárt rászedni és engedetlen­ségre csábítani, és így elbuktatni. Az ördög ben­nük is fölkeltette a vágyat, hogy olyanná legyenek, “mint az Isten”. Megcsalta őket, és a maga alattva­lóivá tette.

 

(Ézsaiás 14,12-15; Ezékiel 28,14-17; Lukács 10,18; 1Mózes 1,2; Ézsaiás 45,18; 1Mózes 1,3; 2,17; 3,1-7; 2Korintus 4,3­-4; 11,3.14; János 8,44)

 

Mit akar az ördög?

 

Az ember tévútra vezetésével a Sátán romlásba döntő hatalomhoz jutott fölötte: “Aki bűnt cselek­szik, az ördögtől van.” Isten Fia ezért “e világ feje­delmének” nevezi ezt a hatalmasságot. Bizony, az emberiség fölötti hatalma oly nagy, hogy a Biblia még “e világ istenének” is mondja. Milyen borzal­mas és megrendítő!

A Mindenható elleni olthatatlan bosszúvágyá­ban minden embert romlásba akar dönteni azzal, hogy rabszolgáivá teszi őket. Ehhez minden esz­közt felhasznál. Ahhoz, hogy eltérítse őket Jézus Krisztusba, a Megváltóba vetett üdvözítő hittől, a megvakított emberek előtt kívánatossá teszi a ba­bonákat. Ezáltal vonja őket a maga igézetébe.

Amikor Isten Fia, a mi Urunk Jézus Krisztus a Földön járt, az ördög odáig merészkedett, hogy még Őt is megkísértse és lehetőleg elbuktassa. Is­tene iránti engedelmességében Jézus azonban el­lenállt az álnok kísértőnek, és győztes maradt.

 

(János 14,30; 2Korintus 4,3-4; Márk 1,13; Lukács 4,1-13; 22,3.31; 1János 3,8)

 

Okkultizmus és babona

a nevén nevezve

Ami a világra vár, az a babona növekvő árada­ta, a romboló tévtanok növekvő sokasága, a népek gyógyíthatatlan zűrzavara és tanácstalansága, há­borúk és háborús veszélyek... s a vég: Isten méltó ítélete!

...mindezt Isten előre megmondta!

Miért mindez? - Mi már tudjuk.

 

Ennek a világméretű nyomorúságnak az okozó­ja az ördög, aki kezdettől fogva embergyilkos.

Aki elszalasztja az Isten Fia által felkínált szaba­dítást, annak mindez osztályrésze lesz.

Hallgass a figyelmeztetésre!

 

A babona által azonban a Sátán az áldozatait sűrű homállyal veszi körül; saját romlásukra és vesztükre elaltatja a lelkeket. Csalárd eszközei, fél­revezetései közül csak a leggyakoribbakat soroljuk fel röviden a következőkben.

Mindezek gyakorlását Isten “utálatos bűn”-nek nevezi, amely haragja ítéletét érdemli ki.

Jelek magyarázása. Hisznek bizonyos jelekben, amelyek szerencsét hoznak vagy bajt okoznak. Ilyenek a szerencsemalac, szerencsegomba, szeren­cse gyűrű, szerencsecserép, amulett, szerencsepat­kó, négylevelű lóhere, katicabogár, kéményseprő, keresztbe-kézfogás, fülcsengés, fekete macska, reg­gel púpos emberrel találkozni stb.

Figyelés számokra. Bizonyos számoknak sze­rencsét vagy szerencsétlenséget tulajdonítanak. Félelem a 13-as számtól; 13 személy az asztalnál, háromszor tüsszenteni, kettővel, hárommal oszt­ható számok, három keresztet rajzolni az ajtóra vagy a kenyérre.

Napok megkülönböztetése. Figyelés bizonyos napokra, órákra, időszakokra, amelyek meghatá­rozzák a cselekvést, vagy annak elhagyását. Ez gyakran kapcsolatban van babonás cselekedetek­kel, amikor pl. nem szabad utazni, házasodni, mosni, hajat vagy körmöt vágni.

Madárszóra ügyelni. Amikor a kuvik kiált, a szarka csörög, a varjú károg vagy a kakukk szól, számolják, hány évig fognak még élni.

A csillagokra figyelés. Figyelik az állatkört, amelyben születtek, használják az asztrológiai naptárt, bizonyos dolgokat csak telihold, másokat csak újhold, ismét másokat csak fogyó hold idején cselekszenek, pl. gyógyszerszedés. Az égöv jeleit hordani is ide tartozik.

Jövendőmondás. Kutatni a múltat, vagy a jö­vendőt tudakolni kártyavetőnők, cigány­asszonyok, jósnők felkeresésével, kávézaccból, ólomöntésből, kéz vonalaiból, álomfejtés útján, vagy pénzfeldobással. Ide tartozik a betegség meg­állapítása íriszdiagnosztikával is.

Asztrológia. A csillagjóslás a Sátán egyik legha­tásosabb elvakító eszköze, amellyel megjövendöli az egyének, sőt egész népek jövendőjét és sorsát. A csillagok állása szerint készítik a horoszkópokat és magyarázzák a csillagjeleket.

Varázsszavak. Ahhoz, hogy szerencséje legyen, vagy a bajt elkerülje, az ember összeszorítva a hü­velykujját, “nyak- és lábtörés”-t kíván, halpikkelyt hord a pénztárcájában és gesztenyét a zsebében, kenyeret és sót tesz a kályha mögé, lekopogja a dolgot stb.

Varázslás. Míg az ún. “fehér mágia” rend­szerint “természetes” vagy “kegyes” köntösben dolgozik, miközben visszaél “a három legszentebb névvel”, és a kereszt jelével gonoszul mesterkedik, sőt még a Bibliát is varázseszközként használja ­addig a “fekete mágia” tudatosan és közvetlenül áll kapcsolatban az ördöggel, hogy becsvágyból és kapzsiságból természetfölötti dolgokat és hazug csodákat hajtson végre.

Fekete mágia. Ez a “Mózes 6. és 7. Könyvét” használja (melyeknek Mózeshez semmi közük nincs; a nevet ördögi csalárdság adta), ezt a veszé­lyes, óindiai varázsló könyvet, vagy ehhez hasonló könyveket, mint a “Menny hét zárja” - “Mennyei levelek” - “A bennünk levő mágikus erők” - “Já­nos tíz könyve” Lorber Jakabtól stb.

Inga vagy láncán függő ezüstóra, vagy valami más, zsinóron függő tárgy arra szolgál, hogy segít­ségével emberek és állatok betegségét és annak gyógymódját megállapítsák. Fényképek, térképek és ruhadarabok fölött is szoktak ingázni, hogy el­tűnt emberek és elveszett holmik nyomára buk­kanjanak. Állatok vemhességének megállapítására is használják az ingát.

Varázsvessző. Mogyoró- vagy fűzfavessző, oly­kor acélpálca segítségével keresnek vízeret a sza­badban vagy a ház alatt. De használják gránitkő, érc, szén, olaj és más nyersanyagok felfedezésére. Ez a módszer az ún. “földsugárzás”-sal, amely ál­lítólag krónikus betegségeket, sőt rákot is idézhet elő, új alkalmazási területet talált. Noha ezt a su­gárzást a varázsvessző használóján kívül még so­hasem igazolták, mégis ezrek hisznek a létezésé­ben és az emberekre gyakorolt káros hatásában. A vessző jövendőmondó eszköz, ugyanúgy, mint az inga.

Ráolvasás. Alkalmazzák emberek vagy állatok megbetegedésekor, amikor “bölcs asszony” vagy a csodadoktor olvas rájuk titkos igéző szavakat. Vannak, akik önmagukra vagy másokra olvasnak “varázsigéket”, “a három legszentebb névben”, még a Bibliából vett Igékkel is. Szuggeszció, va­rázscédulák, megszentelt amulettek vagy áldásko­szorúk által akarják elűzni az ember betegségét, vagy vélik megóvni attól.

Varázsáldás. Imaformulák elmondása tűzoltás­ra, “áldás” kimondása vérzéscsillapításra, sze­mölcs-eltávolítás telihold idején igéző szavakkal, titokzatos cselekvések éjfélkor a temetőben, ke­resztúton, s közben visszaélnek Isten nevével, hogy a lelki vagy testi bajt megszüntessék.

Mágikus és más okkult gyógyászati módsze­rek. Távgyógyítás telefonhívásra, mágneses terá­pia, gyógyítás idegen testek magnetizmusa segít­ségével, szuggeszcióval vagy hipnózissal, homeo­pátia használata. Az úrvacsorai kenyér és bor má­gikus alkalmazása, akupunktúra, akupresszúra, talpmasszázs stb.

Meditációs praktikák. Ide tartoznak: jóga, transcendens meditáció és autogén tréning. Ezeket a praktikákat gyakran ártalmatlannak álcázva,ajánlják, azonban az önmegváltás a céljuk. A cso­portdinamikát is ide lehet sorolni. Általa manipu­lálni lehet a csoport tagjainak véleményalkotását.

Spiritizmus. Ez a latin szó szellemektől való tu­dakozódást jelent, és a halottak szellemével való kapcsolatfelvételt értik alatta. Az ilyen szellemek megidézése és kikérdezése közvetítő személy, a médium által történik. - Kiváltképpen veszélyes a finoman álcázott ún. “keresztény spiritizmus”, a maga kegyes énekeivel és imádságaival. Az asztal­táncoltatás és kopogtatás a spiritiszta szeánszokon “érdekes kísérlet”-nek számít sokak előtt. Ilyenkor a szellemek “kopogtató távíró” által közlik mon­danivalóikat. Ide tartoznak még a “szellemfényké­pek” és a szellemek arcáról és tagjairól készült vi­aszlenyomatok.

Tévtanítások és szekták. Sok “vallásos” próféta terjeszt olyan tanokat, amelyekben az isteni igaz­ságokat keverik a pogány babonával, s így élnek vissza a Bibliával. Istentelen eredetű “kijelentések­re” támaszkodnak, amelyeket mértékadóbbnak tartanak a Szentírásnál. - Ide sorolhatjuk (többek között) a “Jehova gyanúi”-t, az antropozófiát (Wal­dorf-pedagógia), a különböző gurukat stb. Mások pedig ún. keresztény köntösbe öltöztetett csodála­tos gyógyításokat visznek végbe, amelyek démoni hatásra vezethetők vissza. Sok egyházban és szer­vezetben olyan tévtanításokhoz ragaszkodnak, amelyek ellentmondanak a Biblia alapvető tanítá­sainak.

Más áramlatok (látszólag) ragaszkodnak ugyan a Bibliához, de amelyeket az a veszély fenyeget, hogy a gonosz befolyása alá kerülnek, amennyi­ben minden rendkívüli jelenséget Isten munkájá­nak tulajdonítanak.

 

Mik a következmények?

 

Aki nyomorúságában nem az élő Istenhez és az Ő Igéjéhez menekül, hanem ilyen eszközökben és tévtanításokban keres segítséget, az kapcsolatba kerül az ördöggel. Akár tudja, akár nem, akár akarja, akár nem - a kapcsolat létre jött! Csak azt nem tudja az illető, hogy a Sátán drágán fizetteti meg ezt a segítségét.

Melyek a következményei ezeknek az utálatos bűnöknek? Valamennyit lehetetlen felsorolni! Ilye­nek: marcangoló nyugtalanság - szorongás - li­dércnyomás - kényszerképzetek - rettenetes gon­dolatok - tartós búskomorság, amely öngyilkos­ságba is vihet - kísérteties görcsök - erős érzéki­ség, egészen a természetellenes fajtalankodásig - ­hirtelen harag egészen a dühöngésig és bűnözésig - látomások - titokzatos hangok - borzalmas átko­zódás és istenkáromlás - irtózás Isten Igéjétől és az imádságtól - hitre való képtelenség - vallásos téboly - démoni megszállottság - utoljára a vég, borzalmas halálfélelmek és reménytelenség köze­pette!

A betegek egész serege szenved a babona kö­vetkezményeitől, és csődöt mond náluk mindenfé­le orvosi kezelés. Nem is szervi betegségek ezek, hanem a démonizált emberek varázsló bűneinek a következményei.

Meditációs praktikák

A meditációs praktikák az önmegváltás külön­böző formáit jelentik. Pl. gimnasztikai gyakorlat­ként leplezik a jógánál, koncentrációs gyakorlat­ként a transcendentális meditációnál (TM), feszült­ségfeloldó gyakorlatként az autogén tréningnél (AT).

A különböző meditációs praktikák sohasem voltak annyira elterjedtek, és olyan készséggel fo­gadottak, mint éppen korunkban.

Sokan szembesülnek napjainkban ezekkel az áramlatokkal, és jó, ha megismerik e mozgalmak alapvetően téves voltát, hogy sikerrel védekezhes­senek ellenük.

Lássuk röviden a következő meditációs formá­kat:

 

Jóga

 

Különböző fajtái vannak, de mindegyiknek ugyanaz a célja: testi, lelki, szellemi téren a tökéle­tes uralom az “én” fölött. A jóga különböző foko­zatain át végül az “én” elérkezik a legfelső lény­hez - Indiában a Brahma istenséghez. A jóga tehát az önmegváltás vallása.

A nyugati világban a jógát teljesen ártalmatlan­nak, egyfajta “gimnasztikai gyakorlat”-nak tekin­tik. Pedig egyes mozdulataiban és koncentrációjá­ban nyilván meglátszik szakrális jellege. Akik jó­gáznak - még ha nyugati módon is - mindig meg­nyitják önmagukat, öntudatlanul is, egy idegen szellemi világ és a mögötte álló hatalmak előtt.

 

Transcendentális meditáció (TM)

 

Olyan gyakorlatot értenek rajta, amely állítólag lelki kiegyensúlyozottsághoz vezet (pl. mély belső békességhez, az önzés feloldódásához, tökéletes szabadsághoz). A gyakorlat végzője, akinek egyet­len gondolat nélkül csöndben kell ülnie, és csupán egyetlen szótagra vagy szóra - amelyet “mantrá­nak” neveznek - koncentrálhat, nem is tudja, hogy az ilyen magatartás a tudatalattijának veszélyes, nem ellenőrzött megnyílását jelenti, amelynek kö­vetkezménye legtöbb esetben pszichózis (lelki be­tegség). Azt sem tudja, hogy amikor a TM-t végzi, tulajdonképpen egy hinduista vallást gyakorol, és a bevezető ceremónia szanszkritul egy klasszikus hindu szertartás.

 

Autogén tréning

 

Amint már említettük, az autogén tréning (AT) is a meditációs praktikák közé tartozik. Első foko­zatában mint a feszültség feloldása, ártalmatlan, sőt csalogató gyakorlatnak látszik, mivel a hat alapgyakorlat a test és szervei feszültségének felol­dásához és nyugalmi állapotához vezet.

Aki azonban azt hiszi, hogy a nyugalomnak ez az állapota, amelyet valóban el lehet érni, az imád­ságnak és a bibliatanulmányozásnak legjobb elő­feltétele, az tökéletesen téved. Az ilyenkor szüksé­ges gondolatok és elképzelések ugyanis nem Isten­re irányulnak, hanem teljesen a testre kell össz­pontosulniuk, mégpedig oly módon, ami már a fentebb leírt meditációs elmerülés kezdetét jelenti (azaz: önhipnózis).

Így a hívő ember idegen szellem befolyása alá kerül, és - a gyakorlatok sikere által is - arra csá­bul el, hogy naponta kétszer-háromszor is végez­zen autogén tréninget. Ezzel kényszerűen elhanya­golja a csendes időt, és végül lelkigondozóhoz kell fordulnia, mivel hitében hanyatlott, és közönyös lett az imádsággal és Isten Igéjével szemben. Meg kell így értenünk, hogy az újonnan született keresztény ember az AT-nek még a kezdeti fokozatát sem gyakorolhatja, ha nem akar a lelkében kárt vallani.

Ehhez járul, hogy a hívő az önhipnózis állapo­tában megkísérli önmagát megváltani a rossz és bűnös szokásoktól és jellemvonásoktól.

Az okkult terheltség, azaz a sötétség hatalmainak hatása az emberre, sőt benne tartózkodásuk, mindezeknek a praktikáknak sokszorosan ördögi nyugtázása”. Megrendítő megállapítás!

E meggyötört emberek igen nagy része a kábí­tószer-élvezők közül kerül ki. Többnyire az alko­hol és a nikotin élvezete készíti az utat az ismert kábítószerekhez: hasishoz, kokainhoz és heroin­hoz. Miként a jógameditációnál, úgy a kábítószer­élvezetnél is megnyílik a lélek a megígért “gyógyí­tó hatás” előtt, és ezt az ürességet elfoglalják a dé­monok! Az ily módon megcsalt ember azután ön­magától képtelen megszabadulni.

 

Csoportdinamika

 

 

Eredete és terjedése

 

A csoportdinamika (CSD) 1947-ben kezdődött az USA-beli Bethelben (Maine), és azóta érthetetle­nül nagy mértékben terjedt el. Éppen ez a hatal­mas elterjedés az, amelynek föl kell keltenie figyel­münket. Az ipartól kezdve a CSD alkalmazást nyer az üzemekben, tisztviselőknél, kórházakban, egyházakban, iskolákban, egyetemeken stb.

 

Különböző nevei

 

Csoportdinamika, érzékenységi gyakorlat, en­counter-csoport, önismereti csoport, T-csoport, sia­non-csoport, kreativitás-műhely stb. Olykor hasz­nálják a “felnőttképzés” fedőnevet is.

 

Mit várnak a CSD-tól?

 

Sokan azt remélik a CSD-tól, hogy megszünteti és feloldja a konfliktusokat, feszültségeket, problé­mákat és komplexusokat, amelyek az emberek együttélését megnehezítik. Nő a munkaképesség, békésebb, szebb és produktívabb lesz az együtt­élés. Általa szabadulást várnak a megoldatlan bel­ső konfliktusokból és szorongásokból, tájékozódási képességet az általános tanácstalanság közepette, kiemelkedést a kétségbeesésből.

 

A CSD meghatározása

 

Az USA-beli Béthel tréninglaboratóriuma, amelyben ezt a módszert kifejlesztették, a CSD kö­vetkező meghatározását adta: “Kisebb és nagyobb csoport-összejövetelek, amelyekben az intim, sze­mélyes dolgokat, véleményeket, erkölcsi értékmé­rőket, köztük a hitet is nyíltan megtárgyalják. Sza­badon kimondják azokat az érzéseket és érzelme­ket, amelyeket a résztvevők egymásban keltenek. Alkalmazzák ennél az önvád és a kölcsönös kriti­ka technikáját. Beható módon munkálja a CSD a résztvevők véleményének megváltozását, gondola­taiknak reformálását és az agymosást.”

A CSD kiindulási pontja, mértéke, módszerei és célja nem Isten Igéjéből erednek, hanem az anti­krisztusi szellemből.

A bioritmusok

 

Azt állítják, hogy a biológiai életpálya különbö­ző szakaszaiban ritmusokban, azaz apály- és da­gályszerű hullámokban folyik le, amelyeknek megvan a maguk tetőpontja és mélypontja. A bio­ritmusoknál tisztán testi életfolyamatokról van szó. Kiértékelésük megadja a testi teljesítőképesség görbéjét.

Mielőtt elhatározná valaki, hogy kiszámíttatja saját “görbéjét”, gondolja végig a következő két szempontot:

1. A bioritmus naptára megakadályozhat fontos döntéseket. Azonkívül saját bioritmikus szinusz­görbéjének rabszolgája lesz az ember.

2. Veszélyes a bioritmikus naptár azért is, mert közel visz az asztrológiához. A bioritmikus megál­lapításoknál fontos szerepe van az ember születési dátumának.

 

Okkult gyógyítási praktikák

 

Akupunktúra

 

Az akupunktúra eredete az ősi Kína vallásában, a taoizmusban van. Ahogy a kínai orvosok is elis­merik, nincs tudományos alapja, azaz a tű alkal­mazása nem a test fölépítése szerint történik, ha­nem titokzatos, láthatatlan csatornák (ún. meridiá­nok) szerint, amelyek a bőr felszíne alatt oszlanak el az egész testen, és állítólag minden tagnak lát­hatatlan életenergiát közvetítenek.

A tű hatása pszichikai. Az akupunktúra megfe­lel a hipnózis elvének távol-keleti köntösben.

A taoizmus szellemi világa és tévtanításai, ame­lyek az akupunktúra mögött állnak, nem közöm­bösek, s nem is lehet közömbösíteni azokat. Ezért a vele kapcsolatos akupunktúra sem közömbös, s nem is lehet közömbösíteni, nem szólva a keresztény módon való alkalmazásáról. Ezért minden komoly keresztény ember, akinek ezzel dolga volt, vagy jelenleg dolga van, vallja ezt meg az Úr Jézus Krisztusnak bűnként, Jézus Krisztus nevében a ke­zelés minden befolyását tagadja meg, és kérjen az Úrtól teljes szabadítást.

Hasonló meggondolásokkal dolgozik az aku­preszszúra is. Tűk helyett a kezelés a fő pontok és vonalak (meridiánok) masszírozása, ill. ujjakkal való nyomkodása által történik.

 

Homeopátia

 

A homeopátiát Samuel Ch. F. Hahnemann (1755-1843) német orvos találta fel. Ahogy az is­mert francia tudományos lexikon, a “20. századi Larousse” 1930. évi kiadásában kutatások alapján írja, Hahnemann hitt abban, hogy “a homeopátiát mennyei (földönkívüli) hatalmak kijelentése által nyerte”. Ez a gyógymód egyfelől az ismert gyógy­szerek egészen nagymérvű, dinamikus felhígításán (potenciálás), másfelől a “hasonlatosság” elvén nyugszik.

A potenciálás mágikus-alkimista folyamat, amelynek rejtett szellemi erőket kell felszabadíta­nia. Hahnemann erre a “dinamizálás” kifejezést használta.

Feltehetjük azonban a kérdést, vajon Isten, vagy pedig eltévelyítő szellemek ihlették a szabadkő­műves Hahnemannt!

Ezért ne csodálkozzunk azon, hogy sok homeo­pata gyógyász nem tanult orvos, és spiritiszta esz­közökkel, mint az inga és a látnoki szemdiagnózis, dolgozik. A páciensek ezt természetesen nem tud­ják megállapítani, mivel rendszerint mindez titok­ban történik, vagy pedig egyszerű szemvizsgálat címén.

Mivel a homeopata kezelés - ingával és szem­diagnózissal - általi spiritiszta befolyásolás veszé­lye rendkívül nagy, tanácsos kerülni.

A homeopátiát nem lehet a gyógyászatban ter­mészetes gyógymódnak, sőt akár tudományosan igazolt eljárásnak tekinteni.

A marburgi Philips Egyetem orvosi kara elveti a homeopátiát, mint tévtanítást. Ehhez a nyilatko­zathoz a jénai Friedrich Schiller Egyetem orvosi fa­kultása is csatlakozott:

“Mi nem tekintjük a homeopátiát mintegy szo­katlan módszernek, amelynek további vizsgálatok­ra van szüksége. Megvizsgáltuk. A homeopátiá­nak semmi köze a természetes gyógytudomány­hoz. Gyakran hangoztatják, hogy a homeopátiá­nak »másfajta gondolkodás« az alapja. Ez lehetsé­ges. A homeopátia szellemi alapja mégis tévedé­sekből áIl (hasonlósági szabály; gyógyszerkép; po­tenciálás; nagymérvű hígítás). Céljuk, hogy ezeket a tévelygéseket valóságnak tüntessék föl.”

 

Gyógymódok az úgynevezett “modern tudomány” leple alatt

 

A modem tudomány leple alatt dolgoznak bi­zonyos “szemdiagnoszták”, akik minden betegsé­get meglátnak a szemben a “látnokság” (jövendő­mondás szelleme) spiritiszta adománya által, vagy bizonyos “asztrális megvilágosodás” által, azaz “csillagfény”-ben (ókeleti eredetű) vagy más ok­kult erők által.

Ennek a módszernek semmi köze a szivárvány­hártyának szakorvos által végzett tudományos vizsgálatához.

Ezenfelül a látnoki vagy okkult erőket gyakran rejtett módon alkalmazzák, úgyhogy a páciens előtt azt a látszatot keltik, mintha mikroszkóppal vagy nagyítóval végeznének tudományos vizsgá­latot.

Egyébként egy közönséges nagyítóval is lehet “látnoki módon” dolgozni, és meglátni olyan be­tegségeket, amelyeket okkult adottságokkal nem rendelkező orvosok ugyanazokkal az eszközökkel nem tudnak megállapítani.

Az utóbbi évtizedekben ismert európai szem­specialisták tudományos kutatásokat végeztek, és kimutatták, hogy ama gyógyászok ún. “szemdiag­nózisai”, akik azt állítják, hogy a szivárványhár­tyából mindenféle betegséget föl lehet ismerni, el­vetendők, mert a szem állapotából csak bizonyos általános betegségekre lehet következtetni.

Egy nagy kórház szemosztályának egyik koráb­bi főorvosa tanúsítja, hogy mintegy ezer esetben azoknak a betegeknek boncolásánál, akiket a legis­mertebb szemdiagnoszták kezeltek, megállapítha­tó volt, hogy ezek diagnózisa az eseteknek mind­össze két százalékában felelt meg a valódi helyzet­nek, ami véletlennek is tekinthető.

Ezért óvunk mindenkit azoktól a diagnoszták­tól, akik a betegséget a szemben vélik felismerni, ami csak médiumos képesség útján lehetséges.

Mennyire szükséges tehát, hogy ezen az oly vi­tatott területen rendkívül óvatosak legyünk, és esetről esetre imádságban kérjünk Istentől kegyel­met és világosságot, hogy megmeneküljünk az el­lenség minden csalárdságától.

A “pszichoanalízis” (lélekvizsgálat), amelyet bizonyos idegorvosok, sőt köztük Isten országá­nak a munkásai is alkalmaznak, a lélekgyógyászat új módszere. Azt kívánja, hogy az ember mélyen a tudatalattiban, a fantáziában és a tisztátalan szexu­ális álmokban kutasson, és igyekszik egészségtelen “önmagába nézés” által megállapítani az erkölcsi zavarok okát, hogy meg lehessen találni a lélek gyógyulását, egyensúlyát és békességét.

A lélek területén dolgozik, emberi erőfeszítés­sel, a szellem területének semmibevételével, de csak látszatbékességet adhat, mivel nem távolítja el a kereszten történt megváltás útján a baj gyöke­rét, a bűnt. Kezelése által nyitottá teszi a lelket minden lehetséges, veszélyes okkult hatalomnak, amelyek azt megkötözik, ahogyan azt a tapasztalat mutatja.

Tagadja a bűn realitását, és sokszor akadályoz­za vagy tönkreteszi az Isten Igéjébe vetett egész­séges, biblikus hitet. A pszichoanalízis vagy “auto­analízis” új, tudományos formái elhatárolják ma­gukat az alapító Sigmund Freud módszerétől, aki túlságosan is kihangsúlyozta a szexualitást. Ennek ellenére mindig kiteszik a lelket annak a veszély­nek, hogy okkult hatalmak befolyásolják és meg­kötözik.

Gyógyítás telepátia, azaz távgyógyászat által. Elegendő egy levél vagy telefonhívás, vagy bizo­nyos tárgyak elküldése (pl. haj), hogy a beteget ­gyakran nagy távolságból is - okkult és spiritiszta hatalmak segítségével kezeljék.

Betegség fölismerése kézírásból (látnoki módon vagy inga útján).

Gyakran szolgál a szuggeszció (távszuggeszció vagy önszuggeszció) gyógyító eszközként, amely a lelki életet önkényesen befolyásolja. Főként Coué francia orvos terjesztette el Európában gyógyászati módszerét, amelyben az ember önszuggeszció által felhasználja a “tudatalatti lelki erőit”. Ezeket a “lelki erőket” azonban gyakran gonosz szellemek egészítik ki vagy erősítik fel, kivált távszuggesztió esetében, és ezáltal a páciens démoni befolyásolt­ság alá kerül.

A hipnózist, amely által emberek magnetikus álomba, vagy alvásszerű állapotba kerülnek, sok­szorosan alkalmazzák gyógymódként (kivált ál­matlanság, idegbetegségek stb. esetén). Ezáltal gyakran súlyos lelki károsodás éri a beteget, ama szellemi kötelékek mellett, amelyek a hipnotizáló, spiritiszta, okkult erők révén hatnak a betegre. A hipnózis vagy szuggeszció ősi, pogány, keleti, dé­moni művészet, amelyet már a legrégibb népek a jövendőmondásnál használtak. Újra életre kelt a “modern tudomány” ártalmatlannak látszó köntö­sében, és szinte akadálytalanul készíti az utat más modern elvakító és gyógyító módszerek számára. A hipnózis a leghatásosabb eszköz arra, hogy az akarat és a tudatos értelmi cselekvés kikapcsolásá­val megnyíljon a tudatalattihoz vezető ajtó a go­nosz szellemek számára. Még ha valaki puszta szórakozásból vagy kíváncsiságból vesz is részt hipnotizőrök ülésein, annak is szellemi beszennye­ződés a következménye, amelyből bűnbánattal és bűnvallással kell megtisztulnia (1János 1,9).

Gyógymagnetopátia - a beteg kezelése némely emberben állítólag meglevő magnetikus erő által. Alapítója, Mesmer, abból indult ki, hogy a hipnó­zis jelenségeinek alapja okkult erőkiáradás (“állati magnetizmus”), amely simogatás, kézrátétel vagy pálcával történő érintés útján továbbadható, és bi­zonyos betegségeket meg tud gyógyítani. Az ilyen gyógyító magnetizőrök kisugárzásai mögött spiri­tiszta erők állnak, éppúgy, mint a hipnotizőrök mögött.

Mit szól ehhez Isten?

 

Az élő Isten halálosan komolyan óv ilyen vét­kes cselekedetektől:

“Varázslást ne űzzetek, és ne jövendölgessetek!... Ne forduljatok halottidézőkhöz, és ne tudakozódja­tok jövendőmondóknál, mert tisztátalanná teszitek magatokat velük... Ha valaki halottidézőkhöz és jövendőmondókhoz fordul... ellene fordulok az ilyen embernek, és kiirtom népe közül”

(3Mózes 26,31; 20,6).

“Ne legyen köztetek... varázslást űző, se jelmagya­rázó, kuruzsló vagy igéző! Ne legyen átokmondó, se szellemidéző, se jövendőmondó, se halottaktól tudakozódó. Mert utálatos az Úr előtt mindaz, aki ilyet cselekszik” (5Mózes 18,10-12).

“...akik az eget vizsgálják, a csillagokat nézik, és újhold napján előre megmondják, mi történik ve­led... tűz égeti el őket” (Ézsaiás 47,13-14).

“Te mindenféle csalással és gonoszsággal tele em­ber, te ördögfajzat, te minden igazság ellensége, nem szánsz meg elferdíteni az Úr egyenes útja­it?” (Cselekedetek 13,10).

Reinkarnáció

 

“A halál után újra és újra testet öltünk.” Ez a távol-keleti vallások (hinduizmus és buddhizmus) s a nyugati ezoterikus-okkult áramlatok vélemé­nye, mint a teozófia, antropozófia és a New Age. Bár az egyes rendszerek között van bizonyos különb­ség, az alapgondolat azonban ugyanaz. Az ember meghal, de a szellemi, láthatatlan része tovább él, és egyszer, valamikor új földi testet ölt.

A hinduizmus szerint az ember állatalakot is ölthet, míg a nyugati gondolkozás befolyása alatt álló rendszerek ezt a nézetet elvetik. Szerintük az ember a jövőben mindig ember alakban jön a vi­lágra, a jelenleginél jobb vagy rosszabb helyzet­ben, attól függően, milyen “karmá”-t érdemelt ki magának.

A karma a sors törvénye, bizonyos értelemben a jó és rossz cselekedetek összessége, amelyek az élet végén egymással szembeállítva - attól függő­en, hogy a mérleg nyelve melyik oldalra billen ­határozzák meg a következő életet. A jó cselekede­tek túlnyomó súlyánál például mint leendő herceg vagy üzletember jövök a világra, míg a rossz csele­kedet a következő életben koldussorsot vagy nyo­morék gyermeket eredményezhet.

A reinkarnáció gondolata tehát számol a halál utáni élettel. Látszólag reménységgel ajándékozza meg az embert, hiszen valahogy tovább fog élni. Ez a reménység azonban nem kecsegtet semmi jó­val, nem okoz örömet, inkább nyomasztó és félel­metes. Mindig kérdéses, hogy elegendőek-e a cse­lekedeteim a továbbfejlődéshez vagy egy boldog­talan létezésbe taszítanak? És meddig forog még az ilyen “újjászületések” kereke? Mikor áll meg már végre?

Ilyen és hasonló gondolatok foglalkoztatják az embert, ha hisz a reinkarnációban. Nem csoda, hogy a távol-keleti vallások átoknak tekintik, amelytől az ember jó cselekedeteivel kétségbeeset­ten próbál szabadulni. Csak az újkori nyugati gon­dolkodók, mint G. E. Lessing és Rudolf Steiner próbáltak ennek pozitív magyarázatot adni (a re­inkarnációt például újabb és újabb tanulási lehető­ségnek tekintették). Ezek a magyarázatok azonban nagyon mesterkéltnek látszanak, mert mit használ például az újabb ismeret elsajátítása, ha az ember a következő életében nem emlékszik az addig ta­nultakra?!

A reinkarnációba vetett hit alapjaiban pesszi­mista tanítás, és ezt a gyökeret semmilyen magya­rázattal sem lehet eltitkolni. Példa erre Christiane Gratenau egykori antropozófus. “Rudolf Steinertől Jézus Krisztusig” (Evangéliumi Kiadó) című könyvé­ben elmondja, miért ment tönkre a reinkarnációba - annak antropozófiai formájába - vetett hitétől: “Egyre inkább és nyomasztóan megértettem, mi­lyen nagy az a bűn, amit már eddig is magamra vettem. Milyen sok vétket kell levezekelnem ebből az életből a következő életemben!

Remélhetem valaha is, hogy vége szakad egy­szer a reinkarnációm? Hiszen az egyik életben nem csak az előző élet vétkeit kellett levezekel­nem, hanem minden újabb életben újabb bűn já­rult hozzá. Valószínűleg újra és újra világra kell jönnöm, és ez örökké fog tartani annak reménye nélkül, hogy egyszer tökéletes leszek és a szellemi világban maradhatok. Rettenetes kilátás!”

A fenti szavakban egy olyan ember reményte­lensége és céltalansága kap hangot, aki magát akarta megváltani. Ez természetesen nem sikerül­het. Isten Igéje józanul megmondja az 1Mózes 8,21-ben: “Gonosz az ember szívének szándéka ifjúsá­gától fogva”. Majd a Róma 3,10-12-ben: “Nincsen igaz ember egy sem, nincsen, aki értse, nincsen, aki ke­resse Istent. Mind elhajlottak, valamennyien megrom­lottak, és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem”. Az önmegváltás a reinkarnáció és karma út­ján illúzió. Az ember így sohasem jut célba, csak kétségbeesik. Ez a gondolkozás - a halállal min­dennek vége megoldáshoz hasonlóan - nem ad igazi reménységet és nem ad célt.

Nem ismeri a felelősségtudatot sem. Hiszen az ember szenvedését az előző reinkarnációból való karmának tulajdonítja. E szerint a felfogás szerint ő maga a hibás, ha például koldus lett belőle vagy leprában sorvad el. Az India utcáin tapasztalható kimondhatatlan nyomor és közömbösség többet árul el a reinkarnáció következményeiről és a kar­ma tanításáról, mint minden teológiai vita! Ez a ta­nítás sem tud tehát megnyugtató választ adni a halál utáni élet kérdésére.

 

Fölismerted már azt a borzalmas veszélyt, amely mindazokat

fenyegeti, akik efféle dolgokat cselekedtek és cselekszenek?

 

Isten Igéje, a Biblia nem hagy téged bizonyta­lanságban. A Szent Isten kijelenti:

“A test cselekedetei azonban nyilvánvalók, mégpe­dig ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalan­ság, bujálkodás, bálványimádás, varázslás, ellensé­geskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás, irigység, gyilkosság, része­geskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Ezekről előre megmondom nektek, amint már korábban is mondtam: akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát” (Galata 5,19-21).

 

A Szentírás utolsó lapjairól is figyelmeztet az Úr szava:

 

“A gyáváknak és a hitetleneknek, az utálatosok­nak, gyilkosoknak és paráznáknak, a varázslóknak és bálványimádóknak és minden hazugnak meg­lesz az osztályrésze a tűzzel és kénnel égő tóban. Ez a második halál...” (Jelenések 21,8).

 

El akarod kerülni Isten haragját?

 

Mit tegyünk? Valld meg minden utálatos tette­det és bűnödet Isten Fia, az Úr Jézus Krisztus előtt, sorold fel és nevezd nevén minden egyes vétkedet, miközben bánod tetteidet. Kutasd fel éle­ted valamennyi babonás dolgát, amelyekben vét­keztél. Tárd fel kíméletlenül múltadat Őelőtte, és hívd segítségül az Ő nevét.

Isten maga bátorít erre ígéretével: “Ha megvall­juk bűneinket, hű és igaz Ő: megbocsátja bűnein­ket, és megtisztít minket minden gonoszságtól” (1János 1,9).

Ha az ebben a füzetben megnevezett gonosz dolgokkal kapcsolatba kerültél, lehetőleg ebben gyakorlott evangéliumi hitű lelkigondozó jelenlé­tében mondj el hangosan egy imádságot, amellyel elszakadsz azoktól, pl.: “Úr Jézus Krisztus, megtagadom az ördögöt és minden sötét művét és lé­nyét, és átadom magam neked, Isten Fiának, a gol­gotai Győztesnek, hogy hűséges legyek hozzád hitben és engedelmességben mindvégig. Ámen!” Milyen biztató az Úr szava:

“Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül” (Ró­ma 10,13).

 

 

A megváltás elvégeztetett ­itt a szabadulás!

 

Az Úr Jézus megbűnhődött a bűnért és kifizette a váltságdíjat. Mindnyájunk számára lehetséges a szabadulás.

“Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen” (Jelené­sek 22,17).

“Aki énhozzám jön, semmiképpen ki nem ve­tem!” (János 6,37) - ma is hív az Úr Jézus.

Aki azonban nem törődik a nagy szabadítással, vagy megveti azt, az a Sátán hatalma alatt marad, és örök kárhozatra jut.

A Sátán durva és finom eszközök segítségével uralkodik. Ha kell, igen elegánsan álcázza befolyá­sát. Érti a mesterségét.

A Sátán uralkodik e világ fölött, amely Isten Fi­át elutasítja és megveti, és ezért Isten haragja vár reá.

Jézus Krisztus a Győztes!

 

 

Júda pusztájában Isten Igéjével állt Jézus Krisz­tus ellen a kísértőnek. Csodálatos hitből fakadó engedelmességgel vetette alá magát Atyja szavá­nak és akaratának. Ezért lehetett Ő, a bűntelen és tiszta, a mi Megváltónk azáltal, hogy a kereszt átokfáján halálával legyőzte ezt az ellenséget.

Aki hittel és bizalommal leborul előtte, a nagy Megváltó előtt, és megvallja neki minden vétkét és bűnét, annak lelkiismeretéről leveszi a terhet, s csodálatos bűnbocsánatot és teljes tisztulást aján­dékoz neki. Drága vérének ereje elég ahhoz, hogy minden bűnért eleget tegyen, és minden bűnöst megváltson!

Jézus Krisztus, az Úr, megszabadítja a Sátán ál­tal megkötözötteket az ördög és a sötétség hatal­mából. Leoldja a babonák és a démonok által ránk rakott bilincseket. Ő megszabadít a halálfélelemtől is.

 

Áldott legyen dicső neve!

 

(János 8,36; 19,30; Kolossé 1,12-13; Zsidók 2,14-15; 9,22; 1Péter 1,18-19; 1János 1,7.9)

Gyakorlati tanácsok

 

Mondj el nyíltan és őszintén mindent egy biblia­hű hívő embernek, akinek tapasztalata van a ba­bonák sötét területén, és ismeri a megoldást. Ke­resd Isten gyermekeinek a társaságát.

Égess el minden könyvet, horoszkópot, amulet­tet, levelet, naptárt, folyóiratot, varázseszközt, amelyek által kapcsolatban voltál a babona bűné­vel. Kutasd át gondosan házadat, lakásodat, búto­raidat ilyen dolgok után!

 

Határozottan számold fel mindezt!

 

Olvasd naponta a Bibliát! Szakíts időt erre! Kezdd el pl. a Lukács evangéliumával, és olvass el belőle - lehetőleg hangosan - naponta egy-egy fe­jezetet. Olvasás előtt azonban kérd imádságban Is­tent, hogy világosítsa meg az Írást előtted, s köz­ben is kiálts az Úr Jézushoz! Ő segít, ha őszintén kéred.

 

“Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjá­tok segítségül, amíg közel van! Hagyja el útját a bűnös... térjen az Úrhoz, mert irgalmaz neki, Iste­nünkhöz, mert kész megbocsátani” (Ézsaiás 55,6-7).

 

 

 

Siessetek, hamar lejár!

Kegyelme már régóta vár,

ma még lehet, ma még szabad:

borulj le a kereszt alatt!

 

Ha elkésel, mi lesz veled?

Hogy mented meg a lelkedet?

Bezárul a kegyelmi út,

lelked örök halálba jut.

 

Elszáll a perc, az életed,

ma még ha jössz, elérheted.

Ne késs tovább, ne várj tovább,

ma kérd Atyád bocsánatát!

 

Ajánlott irodalom

Josuran, R.: A spiritizmus fertőjében

Gratenau, Ch.: Rudolf Steinertől Jézus Krisztusig (egy kötetben - Evangéliumi Kiadó)

dr. Erdélyi Judit: Természetgyógyászat az Ige mérlegén

Maharaj, R.-Hunt, D.: Egy guru halála (Evangéliumi Kiadó)

Gassmann, L.: New Age

Ouweneel, W. l.: Okkultizmus és keleti misztika (egy kötetben - Evangéliumi Kiadó)

Liebi, R.: Rockzene! - New Age! (Evangéliumi Kiadó)

Modersohn E.: Az ördög igézetében (Evangéliumi Kiadó)