Az izraeli kormánynak biztosítania kell a vallásszabadságot a Templom-hegyen – erre szólított fel a Kneszet belügyi bizottságának újonnan kinevezett elnöke. Miri Regev szerint elfogadhatatlan az az évtizedek óta fennálló helyzet, hogy zsidók nem imádkozhatnak vallásuk legszentebb helyén. A kezdeményezést most először vallási vezetők is támogatják. „Önmagunk elől bujdoklunk, ha nem vállalunk felelősséget a Templom-hegyért” – írta Haim Richmann, a Nyugati Fal főrabbija (képünkön) a város egyesítésének 46. évfordulójára írt cikkében. Az izraeli rendőrség azonban arra figyelmeztet, hogy a kezdeményezés tovább növelheti a feszültséget.

Április közepén az izraeli hatóságok felderítettek egy kelet-jeruzsálemi palesztin terrorsejtet, amelynek tagjai arra készültek, hogy a Templom-hegyen imádkozni próbáló zsidókat rabolnak el és gyilkolnak meg, úgymond bosszúból a muzulmán szent helyek megsértése miatt. Május 8-án, az úgynevezett Jeruzsálem Napon, amelyen Izraelben a város egyesítését ünneplik, a palesztinok zavargásokat kezdtek a Sziklamecset közelében, ahol székekkel és kövekkel dobálták meg a rendőröket. A hatóságok az incidens kapcsán őrizetbe vették és kihallgatták Muhamad Huszein sejket, Jeruzsálem főmuftiját.

Az ünnep alkalmából éles nyilatkozatot tett az izraeli kormánykoalíció egyik kulcsembere is. Naftáli Bennett gazdasági miniszter szerint az izraeli politikusoknak tisztázniuk kell önmaguk előtt azt, hogy nem állhatnak ki Jeruzsálem egysége mellett, miközben támogatják a palesztin állam megalakítását. „Vannak, akik azt mondják, hogy ellenzik Jeruzsálem felosztását, de helyeslik a palesztin állam megalakítását. De, kérdezem tőlük, vajon hol lenne ennek a palesztin államnak a fővárosa? Jerikóban? Betlehemben? Vagy Berlinben?” – tette fel a kérdést ünnepi beszédében a miniszter, aki szerint „egy nemzet nem lehet megszálló a saját fővárosában. Nem vagyunk megszállók Jeruzsálemben – ez a város a miénk”. Benett hangsúlyozta, hogy az izraeli törvények alapján senkinek nincs joga Jeruzsálem felosztásáról tárgyalni. A miniszter – aki a választásokon a harmadik legtöbb szavazatot szerzett nemzeti-jobboldali Bájit Jehudi (Zsidó Otthon) párt vezetője – ebből a dilemmából azt a következtetést vonta le, hogy a palesztin állam „valószínűleg soha nem is fog megalakulni”.

Határozottabb kiállást vár el Jeruzsálem és ezen belül a Templom-hegy ügyében az új izraeli kormánytól a Kneszet belügyi bizottságának elnöke is. A Likud párti Miri Regev bejelentette, hogy hivatalos látogatást kíván tenni a jeruzsálemi Óvárosban található helyszínen. A Templom-hegy formálisan a zsidó állam fennhatósága alatt áll, de az izraeli politikusok Ariel Saron 2000-ben tett látogatása óta elkerülik a térséget. A palesztinok az akkor ellenzéki politikus Saron jelenlétére hivatkozva robbantották ki a több száz izraeli civil halálos áldozattal járó második fegyveres intifádát.

„A zsidók szabadon imádkozhatnak a Templom-hegyen, és ezért meg kell változtatni azokat a szabályokat, amelyek jelenleg megtiltják ezt a számukra” – mondta Regev, aki szerint a mai helyzet a vallásszabadság súlyos megsértését jelenti, ezért mindent megtesz ennek a visszás állapotnak a megváltoztatására. (Az imádkozás tilalma a politikusokra, így a Kneszet képviselőire is vonatkozik.)

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.