Szeremle
„Szeremle, a ’sáros falú roskadt falu’ , a ’Duna-balparti Sárköz’ egy nemzedékkel ezelőtt került rá Magyarország néprajzi térképére. ’Gyöngyös –bokrétája, majd ’népi-együttese’ Pestre is fölvitte hírnevét, a lapokban pedig helyet kapott ítéletes sorsa ’egyke-egyse’ problémájával. A legutóbbi két évtizedben pedig rákerült a világ régészeti térképére is: róla nevezik világszerte a tudósok a mészbetétes urnák Kr. e. 1500 körül élt népének telephelyeit ’Szeremle Csoport’-nak s kultúrájukat ’Szeremle kultúrá’-nak.”
Mégis ennek a sáros kis falunak van az egyik legrégebbi orgonája a Bács-Kiskunsági egyházmegyében. 1821-ben épült, Marschall József munkája.
Marschall József bonyhádi orgonaépítő volt. Valószínűleg a bevándorló iparoscsaládokkal együtt került oda. Nyolc gyermek édesapja volt. Szigeti Kilián így ír az orgona születéséről: „Végül 1820-ban a szeremlei református egyház rendelt Marschall mesternél 19 változatú orgonát, amelynek szerződési szövege a szeremlei ref. lelkészség irattárában található. Az orgona 1821-ben el is készült, és ’böjt első havának 21. napján’ vették használatba.”
Az orgonát a főbejárat fölötti karzatra helyezték, körben ráccsal védve, mely nagy valószínűséggel később került a helyére. Szekrénye kék és világosbarna festésű, rajta csillag- és búzaminta látható. A klaviatúra a pozitív tetejébe épült. A manuálok terjedelme: C-f’’’, a pedál terjedelme: C-a; e-a ismétel. Regiszterhúzói a manuálok mellett találhatók két-két sorban. Traktúrája mechanikus, szélládája csúszkaláda rendszerű. Franciafúvóval működik, melybe motor fújja a levegőt. Ezt a feladatot régen taposópedál látta el, mely a mai napig megvan.
Regiszterei:
Subbass 16'
Bourdonal flota 8'
Coppel 8'
Bourdonnal 8'
Coppel maior 8'
Octav 8'
Principál 4'
Octav 4'
Coppel minor 4'
Salicional 4'
Flota 4'
Principál 2'
Octav 2'
Quinta 1 ½'
Octav 1'
Quinta 1'

Ezekből a regiszterekből sajnos ma már több nem szól. Amelyik szól, az is sok helyen hamis, vagy csúnya hangja van. Valamikor ezek a regiszterek nagyon szépen szólhattak, némelyiknél ennek maradványa ma is hallható, észrevehető. Édesapám lelkészsége idején még szépen szólt az orgona, használták is, édesanyám volt a kántor. Ma azonban már nem használják, hiszen nem is nagyon lehet. Nagyon szükséges lenne a felújítása, de a gyülekezet elöregedett, elfogyott, megtört, ereje erre a nagy feladatra nem igen van. Talán a fiatal tettre kész lelkésznek sikerül véghezvinni ezt a feladatot.
Az orgonát egyébként többször is javították: 1902-ben és 1932-ben az Angster gyár, 1946-ban és 1957-ben pedig Tóth F. bajai lakos.
Volt a gyülekezetben egy idős néni, Dömötör Ilona, aki verseket írt. Szerette temploma orgonáját, ő is hosszú éveken át kísérte rajta a gyülekezet énekét. Élete végén már a Schweitzer otthonban lakott, és ott írt egy verset, melyben megemlékezik régi otthona orgonájáról.