2010. augusztus 29. vasárnap

Róm 4,13-25.

13 Mert Ábrahám vagy az utóda nem a törvény, hanem a hitből való
igazsága alapján részesült abban az ígéretben, hogy örökölni fogja a
világot. 14 Hiszen ha a törvény emberei az örökösök, akkor üressé lett
a hit, és valóra válthatatlan az ígéret; 15 mivel a törvény csak
büntetést eredményezhet. Ahol azonban nincs törvény, ott nincs
törvényszegés. 16 Azért adatott tehát az ígéret a hit alapján, hogy
kegyelemből legyen, és így bizonyos legyen az ígéret Ábrahám minden
utóda számára: nem csak a törvény alatt élőknek, hanem az Ábrahám hitét
követőknek is. Ő mindnyájunk atyja 17 Isten színe előtt, ahogyan meg
van írva: "Sok nép atyjává tettelek." Mert hitte, hogy Isten
megeleveníti a holtakat, és létre hívja a nem létezőket. 18 Reménység
ellenére is reménykedve hitte, hogy sok nép atyjává lesz, ahogyan
megmondatott: "Ennyi lesz a te magod!" 19 Mert hitében nem gyengült
meg, amikor arra gondolt, hogy százesztendős lévén, elhalt már saját
teste, és Sára méhe is elhalt. 20 Isten ígéretét sem vonta kétségbe
hitetlenül, sőt megerősödött a hitben dicsőséget adva Istennek, 21 és
teljesen bizonyos volt afelől, hogy amit Isten ígér, azt meg is tudja
tenni. 22 Ezért Isten ezt "be is számította neki igazságul". 23 De az,
hogy "beszámította neki igazságul", nem egyedül érte van megírva, 24
hanem értünk is, akiknek majd beszámítja, ha hiszünk abban, aki
feltámasztotta a halottak közül Jézust, a mi Urunkat; 25 aki halálra
adatott bűneinkért, és feltámasztatott megigazulásunkért.

                            AZ ÖRÖKSÉG

Ábrahám hit által kapott erőt arra is, hogy Sárával nemzetséget
alapítson... minthogy hűnek tartotta azt, aki az ígéretet tette. (Zsid
11,11)

Amikor 2003-ban az édesapám meghalt, minden, ami 87 évig az övé volt,
az enyém lett, mert én voltam az örököse.
Pál apostol levelében az öröklés kifejezést használja, hogy kapcsolatot
teremtsen Ábrahám és a Rómában élő keresztyének között. A hívők Ábrahám
legnagyobb áldásának, hitének lettek örökösei. Bekerülhet mindegyikünk
Isten családjába, örökösévé lehet, de nem származása, csakis hit által.
Ahogy Ábrahámot is hitéért tartotta Isten igaznak, úgy mi is Jézus
Krisztusba vetett hitünk által lettünk Isten gyermekei. (Jn 1,12-13)
Ábrahám már régen eltávozott, de a hit lehetősége megmaradt. A hit a
legfontosabb. A hit soknemzetiségű, sokfelekezetű és multikulturális.
Nagyon sok mindenben különbözünk, de "hit által" Isten mindnyájunkat
szívesen fogad a családjában.
A legnagyobb dolog, amit az édesapám rám hagyott, az, aki volt, nem
pedig az, amit birtokolt. Hasonló módon Ábrahám vagyona is elveszett a
történelem során, de mint a hit embere, megmarad. Ilyen módon leszünk
mi is az ígéret örökösei, amikor hit által megvalljuk Krisztust.

Imádság: Istenünk, köszönjük, hogy örököseid lehetünk. Mint Ábrahám, mi
is megvalljuk hitünket, és hálát adunk Jézus Krisztusért, Urunkért és
Megváltónkért.

Ámen.