b) A második az úrvacsora húsvéti szemlélete. Jézus nem maradt a kereszten és nem maradt a sírban, hanem a harmadik napon feltámadott és megígérte, hogy ahol ketten vagy hárman az Ő nevében jönnek össze, ott van közöttük. És amikor mi az Ő érettünk megtöretett testére és érettünk kifolyt vérére emlékeztető egyszerű jegyeket: a kenyeret és a bort itt az úrasztalán látjuk, akkor ez is erősíti hitünket, ugyanilyen valóságosan itt van közöttünk a feltámadott és élő Krisztus. Honnan veszzük ezt? Onnan, hogy megígérte. És Ő igazat mond. Itt is szüksége van erősítésre a hitünknek, mert sokféle kételkedés igyekszik kikezdeni a bizonyosságunkat. Az úrvacsora tehát a feltámadott és élő Úrnak a jelenlétére is utal.

Ahogyan emlékeztet arra, hogy mit tett értünk nagypénteken a kereszten, úgy igyekszik megerősíteni abban is, hogy mivel azonban feltámadott, ugyanilyen valóságosan itt van közöttünk, ahogy a szent jegyek itt vannak az asztalon. Nem a jegyekben van itt Jézus, hanem úgy, ahogy Ő mondta: igéjében és Szentlelkében. És akkor is itt van, amikor nincs megterítve az úrasztala. Mert Ő nincs az egyszerű jegyekhez kötve. De megint csak a botladozó hitünknek van szüksége arra, hogy ily módon is erősítést kapjon: amilyen látható módon itt vannak az őreá emlékeztető jegyek, olyan valóságosan itt van ő maga is igéjében és Szentlelkében.

Aki hittel veszi magához ezeket az egyszerű jegyeket: a falat kenyeret és a korty bort, az a hite által Krisztussal egyesül. Pál apostol az lKor 10. részében részletesen ír erről: "Az áldás pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-e? A kenyér, amelyet megtörünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-e?" (16. vers)

Az úrvacsora tehát több mint puszta emlékezés arra, ami annakidején nagypénteken történt. Mert nemcsak arra emlékezünk, mit tett értünk Krisztus, hanem arra is emlékeztetjük magunkat, hogy ígérete szerint velünk van minden napon a világ végezetéig. Sőt, hogy az az Ő célja, hogy bennünk éljen. Hogy a hívő megnyissa magát egészen Krisztus előtt, aki az Ő Szentlelke által belülről vesz munkába minket, és belülről akar átformálni, hogy újfajta

gondolkozásunk, egészen más jellemünk legyen, Őreá jellemző tulajdonságok jelenjenek meg rajtunk. Bibliai szóval: a lélek gyümölcsét kezdjük teremni.

Megint mondom: e nélkül is van a hívőnek közössége Krisztussal, de a hitünket sokszor megerősítik az ilyen

 egyszerű jelek is.

Ez az úrvacsora húsvéti szemlélete.

FOLYTATOM.