Fil 3,10-16.

10 Hogy megismerjem őt és feltámadása erejét, valamint a szenvedéseiben való részesedést, hasonlóvá lévén az ő halálához, 11 hogy valamiképpen eljussak a halottak közül való feltámadásra.
12 Nem mintha már elértem volna mindezt, vagy már célnál volnék, de igyekszem, hogy meg is ragadjam, mert engem is megragadott a Krisztus Jézus. 13 Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, 14 de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.
15 Akik tehát tökéletesek vagyunk, így gondolkozzunk, és ha valamit másképpen gondoltok, azt is kijelenti majd Isten nektek; 16 ellenben amire eljutottunk, aszerint járjunk.

Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért. (Fil 3,13-14)

Gyakran visszagondolok életem múltbeli eseményeire. Néhányat könnyű fölidézni. De amikor a jövőre gondolok, csak találgatni tudok.
Pál apostol is számba vette a múltat és az eljövendőt. De amit a múlt elfelejtéséről írt, azt nem úgy tekintem, mint annak kiradírozását az emlékezetből. Inkább nem akarom engedni, hogy útjába álljon a cél felé vezető törekvésemnek. A múltam nem mentes a bűnöktől, de mivel Uramnak és Megmentőmnek vallom Jézus Krisztust, ezek megbocsáttattak. A megváltás, amelyet élete, halála és föltámadása által hozott, mindenkire - rám is - vonatkozik, örök időkre.
A súlyos vagy bűnökkel teli múlt emlékeibe kapaszkodás nem tesz jót jelenünknek, jövőnknek. Hálásak lehetünk, mert múltunkat Jézus Krisztus a jelen fényévé és a jövő reménységévé tudja formálni. Múltam emléke segít még nagyobb becsben tartani a valóságot, hogy Jézus Krisztus megváltotta jelenemet és jövőmet.

Imádság: Istenünk, habár nem látjuk a jövőt, tudjuk, hogy ott leszel velünk. Ez több, mint elegendő. Ámen.

Megszabadulhatunk múltunk terhétől, ha jövőnket Isten kezébe helyezzük.
John Eyberg (Oklahoma, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK FÉLNEK A JÖVŐTŐL!

http://csendespercek.gportal.hu