Jak 2,1-5.14-18.

1 Testvéreim, amikor dicsőséges Urunkba, a Jézus Krisztusba vetett
hitetek szerint éltek, ne legyetek személyválogatók. 2 Mert ha belép
hozzátok a gyülekezetbe fényes ruhában egy aranygyűrűs férfi, és
ugyanakkor egy szegény is belép kopott ruhában, 3 és ti arra figyeltek,
aki a fényes ruhát viseli, sőt ezt mondjátok neki: "Te ülj ide
kényelmesen", a szegényhez pedig így szóltok: "Te állj oda", vagy "Ülj
le ide a zsámolyomhoz", 4 nem kerültetek-e ellentmondásba önmagatokkal,
és nem lettetek-e gonosz szándékú bírákká? 5 Figyeljetek csak ide,
szeretett testvéreim: vajon nem Isten választotta-e ki azokat, akik a
világ szemében szegények, hogy hitben gazdagok legyenek, és örököljék
azt az országot, amelyet Isten az őt szeretőknek ígért.
14 Testvéreim, mit használ, ha valaki azt mondja, hogy van hite, de
cselekedetei nincsenek? Vajon üdvözítheti-e őt egyedül a hit? 15 Ha egy
férfi- vagy nőtestvérünknek nincs ruhája, és nincs meg a mindennapi
kenyere, 16 valaki pedig ezt mondja nekik közületek: Menjetek el
békességgel, melegedjetek meg, és lakjatok jól, de nem adjátok meg
nekik, amire a testnek szüksége van, mit használ az? 17 Ugyanígy a hit
is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában. 18 Viszont mondhatja
valaki azt is: Neked hited van, nekem meg cselekedeteim vannak. Mutasd
meg nekem a hitedet cselekedetek nélkül, én is meg fogom neked mutatni
cselekedeteim alapján a hitemet.

                      ÉRZŐ SZÍVŰ GYÜLEKEZET

Így szólt a király: Éheztem, és ennem adtatok. (Mt 25,35)

Egy villódzó neonreklám keltette fel az unokám érdeklődését, hogy részt
vegyen egy szünidei bibliai táborban az egyik távoli gyülekezetben. Bár
a gyülekezeti tagoknak kevés pénzük volt, óriási lelkesedéssel
foglalkoztak a gyerekekkel. Adományból étkezést is tudtak biztosítani,
ami vonzerőt jelentett sokaknak.
Jöttek olyanok is, akik láthatóan szűkös anyagiak között éltek, de
hárman közülük különösen nagy ínségről tanúskodtak. Bár nagy izgalommal
jöttek erre a magas színvonalú bibliatáborba, foltozott ruhájuk és
elnyűtt cipőjük nyilvánvalóvá tette anyagi helyzetüket. Riasztóan
soványak is voltak ráadásul.
Az unokámmal együtt felfigyeltünk a gyülekezet tagjainak nagyfokú
együttérzésére. Külön repetát adtak a rászorulóknak, melyet a gyerekek
mohón elfogyasztottak. Új ruhákat is ajándékoztak nekik. Segítségük
világos jele volt, hogy követik Jézus felhívását, hiszen a lelkiek
mellett észrevették a testi szükségletet is.
Olyan üdítő volt látni ezeket a testvéreket, amint csendesen
teljesítették Jézus elvárását: enni adni az éhezőnek, és felruházni a
mezítelent. A lelki szükség felismerése gyakran a testi szükség
enyhítésével kezdődik.

Imádság: Istenünk, segíts, hogy érzékenyek legyünk mások
szükségleteire, mind lelki, mind testi értelemben. Ámen.