1 Naamán, az arámok királyának hadseregparancsnoka, nagyra becsült ember volt ura előtt, és tekintélyes, mert általa szabadította meg az ÚR Arámot. Ez a férfi erős vitéz volt, de bélpoklos lett. 2 Egyszer rabló arám csapatok vonultak ki, és foglyul ejtettek Izráel országából egy kisleányt, aki Naamán feleségének a szolgálója lett. 3 Ez így szólt úrnőjéhez: Bárcsak eljuthatna az én uram a samáriai prófétához, az majd meggyógyítaná bélpoklosságából. 4 Naamán megjelent ura előtt, és elmondta, hogy mit beszélt az Izráel országából való leány. 5 Arám királya ezt mondta: Menj csak el, én meg levelet küldök Izráel királyának. El is ment, és vitt magával tíz talentum ezüstöt, hatezer aranyat meg tíz rend ruhát. 6 Átadta a levelet is Izráel királyának, amely így szólt: Most, amikor ez a levél hozzád érkezik, kérlek, hogy gyógyítsd meg bélpoklosságából szolgámat, Naamánt, akit hozzád küldtem! 7 Amikor Izráel királya fölolvasta a levelet, megszaggatta a ruháját, és ezt mondta: Hát Isten vagyok én, aki megölhet és életre kelthet, hogy ideküld ez énhozzám egy embert, hogy meggyógyítsam bélpoklosságából?! Értsétek és lássátok meg, hogy csak ürügyet keres ellenem! 8 Amikor Elizeus, az Isten embere meghallotta, hogy Izráel királya megszaggatta a ruháját, ilyen üzenetet küldött a királynak: Miért szaggattad meg a ruhádat? Jöjjön ide hozzám az az ember, és tudja meg, hogy van próféta Izráelben! 9 Ezért Naamán elment lovaival és kocsijával, és megállt Elizeus házának a bejáratánál. 10 Elizeus egy követet küldött hozzá ezzel az üzenettel: Menj, és fürödj meg hétszer a Jordánban, akkor újra megtisztul a tested! 11 Naamán azonban megharagudott, elment, és így szólt: Én azt gondoltam, hogy majd ki fog jönni, elém áll, és segítségül hívja Istenének, az ÚRnak a nevét, azután végighúzza kezét a beteg helyen, és meggyógyít a bélpoklosságból. 12 Hát nem többet érnek-e Damaszkusz folyói, Abáná és Parpar, Izráel minden vizénél? Megfürödhetnék azokban is, hogy megtisztuljak! Azzal megfordult, és haragosan eltávozott. 13 Szolgái azonban odamentek, és így szóltak hozzá: Atyám, ha a próféta valami nagyot parancsolt volna, azt is megtetted volna. Mennyivel inkább megteheted, amikor csak azt mondta, hogy fürödj meg, és megtisztulsz. 14 Lement tehát, és megmerítkezett hétszer a Jordánban az Isten emberének a kívánsága szerint. Akkor újra tiszta lett a teste, akárcsak egy kisgyermeké.

Bárcsak eljuthatna az én uram a samáriai prófétához, az majd meggyógyítaná bélpoklosságából. (2Kir 5,3)

Ha a történetből Hollywoodban filmet készítenének, a címszereplő Naámánt valószínűleg egy híres, jóképű színész alakítaná. Ugyanakkor a foglyul ejtett, névtelen leánykát bizonyára egy kevésbé ismert, kevésbé elbűvölő karakterszínésznő formázná meg. Pedig valójában a kislány a történet központi alakja. Isten nem azért dönt úgy, hogy meggyógyítja Naámánt Elizeus próféta által, mintha Naámán különös kegyelmet talált volna Isten előtt. Naámán gyógyulása annak bizonyítására szolgált Izrael névtelen és kételkedő királya felé, hogy "van próféta Izraelben", és Isten cselekszik abban az időben és azon a helyen. A történetben mind a rabszolga kislány, mind Naámán élete Isten hatalmáról tanúskodik.
Gyakran mondjuk közhelyként, hogy a világ nem körülöttünk forog. Naámán és a fogoly kislány története azonban azt is sugallja, hogy még a saját életünk sem maga körül forog. Nem a saját életrajzi filmünk sztárszínészei vagyunk, hanem Isten országa nagyobb történéseinek szereplői. "Mit tettem, hogy ezt érdemeltem?" - nem ez a helyes kérdés, amelyet fel kell tennünk, ha áldásokat tapasztalunk, vagy nehéz helyzetbe kerülünk. Inkább azt kérdezzük: "Hogyan lehetnék hasznos tagja Isten országának a jelenlegi körülményeim között?"

Imádság: Istenünk, segíts, hogy meglássuk helyes szerepünket a te tervedben, és hűséggel betöltsük azt. Ámen.

Mindnyájunknak van szerepe Isten megváltó tervében.
Michael MacDonald (Észak-Karolina, USA)

IMÁDKOZZUNK A MODERNKOR RABSZOLGÁIÉRT!

http://csendespercek.gportal.hu