3 Jézus erre ezt a példázatot mondta nekik: 4 "Ha valakinek közületek száz juha van, és elveszít közülük egyet, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e addig az elveszett után, amíg meg nem találja? 5 És ha megtalálta, felveszi a vállára örömében, 6 hazamegy, összehívja barátait és szomszédait, majd így szól hozzájuk: Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat. 7 Mondom nektek, hogy ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egyetlen megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akinek nincs szüksége megtérésre."
8 "Vagy ha egy asszonynak tíz drahmája van, és elveszít egy drahmát, vajon nem gyújt-e lámpást, nem söpri-e ki a házát, és nem keresi-e gondosan, míg meg nem találja? 9 És ha megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédasszonyait, és így szól: Örüljetek velem, mert megtaláltam a drahmát, amelyet elvesztettem. 10 Mondom nektek, így fognak örülni az Isten angyalai egyetlen megtérő bűnösnek."

Szüntelenül imádkozzatok! (1Thessz 5,17)

Néhány éve írtam a Csendes Percekbe egy áhítatot. A borsótermesztés példáját használtam: ahogyan a fiatal borsót felfuttatjuk a lugasra, hasonlóképpen gyermekeinket is nevelgetni kell a hit útjára. Nemrégiben felnőtt gyerekeink miatt érzett szomorúságunk ennek a képnek új aspektusát juttatta eszembe.
Néhány érettebb növény hiába volt erősen odarögzítve alul a lugashoz, ahogy növekedett, nyúlványai minden irányba szétfutottak, és nem érték el a hálót. Ezeket a növényeket a szél könnyen ide-oda fújja, leesnek és el is törhetnek. Ezért óvatosan meghajlítva a szárakat zsinórral kell odaerősítenem őket, hogy felfelé nőjenek, és termést hozzanak. Eszembe jutott, hogy bármilyen messzire távozunk el Istentől, ő mindig kiterjeszti felénk szeretetét, és támogatva visszavezet bennünket.
Én is átéltem valamit abból a fájdalomból, amit az atya érzett a tékozló fiú miatt (Lk 15), mert szeretett gyermekeink eltávolodtak az Úrtól. A Szentírás arra bátorít, hogy "szüntelenül imádkozzunk". Ez a legtöbb, amit tehetünk biológiai és lelki családunk "tékozlóinak" visszatéréséért. Vágyunk arra, hogy mérhetetlen szeretettel fogadjuk őket, mint ahogy Isten is fogad minket.

Imádság: Istenünk, köszönjük, hogy határtalan szeretettel fogadsz vissza minden eltévelyedett bárányodat. Ámen.

Isten soha nem mond le rólunk.
Ann Sloane (Új-Dél-Wales, Ausztrália)

IMÁDKOZZUNK A "TÉKOZLÓ GYERMEKEK" SZÜLEIÉRT!

http://csendespercek.gportal.hu