1Jn 3,1-5.

1 Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk. Azért nem ismer minket a világ, mert nem ismerte meg őt. 2 Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában. 3 Ezért akiben megvan ez a reménység, megtisztítja magát, mint ahogyan ő is tiszta. 4 Aki bűnt cselekszik, törvényszegést követ el, mert a bűn törvényszegés. 5 Azt pedig tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy elvegye a bűnöket, és hogy őbenne nincsen bűn.

Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk. (1Jn 3,1)

Ahogy a börtön látogatótermében ültem a férjem mellett, kezdtem észrevenni a körülöttünk lévő embereket. Most először láttam bennük a testvért, gyermeket, férjet, apát, és mindenek felett, a szerető és megbocsátó Isten gyermekét. Ezek az emberek a társadalom szemében csak számok és bűnügyi akták. Mégis, ha eltekintünk a sarokból figyelő őröktől és a minket körülvevő csupasz betonfalaktól, olyan, mintha egy étteremben vagy egy családi eseményen lennénk. Ez a pillanat számomra a legvalóságosabb kép volt arról, hogy Isten milyen nagy irgalommal és kegyelemmel tekint ránk.
Követhetünk el szörnyű bűnöket Isten és az övéi ellen. Bár cselekedeteink jogi következményeit viselnünk kell, Isten mégis szeretettel és megbocsátással tekint ránk. Többé nem tolvajok, gyilkosok és hazugok vagyunk, hanem Isten gyermekei. Egyszerűen hozzá tartozunk, és ő soha nem mond le rólunk.

Imádság: Drága Mennyei Atyánk, dicsőítünk azért, hogy Isten gyermekeinek neveztetünk. Köszönjük, hogy megváltasz, hogy nem a bűneinken, hanem Krisztus igazságán keresztül látsz minket. Ámen.

Isten szeret engem, függetlenül attól, amit tettem.
Holly R. Mickler (Florida, USA)

IMÁDKOZZUNK A BÖRTÖNŐRÖKÉRT!

http://csendespercek.gportal.hu