1.Jn. 1-14.

1 Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit szemünkkel láttunk,
amit megfigyeltünk, amit kezünkkel is megtapintottunk, azt hirdetjük az
élet igéjéről. 2 Mert megjelent az élet, mi pedig láttuk, és
bizonyságot teszünk róla, és ezért hirdetjük nektek is az örök életet,
amely azelőtt az Atyánál volt, most pedig megjelent nekünk. 3 Amit
tehát láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is, hogy nektek is
közösségetek legyen velünk: a mi közösségünk pedig közösség az Atyával
és az ő Fiával, a Jézus Krisztussal. 4 Ezt azért írjuk meg nektek, hogy
örömünk teljes legyen.

                       KERESZTYÉN KÖZÖSSÉG

A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok
egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal,
dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben az
Istennek. (Kol 3,16)

Nemrégiben elfogadtam egy állást, amely megköveteli, hogy ismeretlen
területekre utazzam. Sosem szerettem vezetni, és különösen nem szeretek
forgalmas autópályákon magam utazni. Félek, hogy eltévedek.
Első utamra készülve vásároltam egy globális helymeghatározó rendszert
(GPS). Nem volt időm indulás előtt kipróbálni, így gondosan betettem a
táskámba, gyorsan elmondtam egy imát, és belevetettem magam Los
Angelesben az ütközőikkel egybeérő autók áradatába.
Eltartott egy darabig, amíg üzembe helyeztem a GPS-t, és rá mertem
bízni magam a készülékre. Végül teljesen ráhagyatkoztam, amikor nem
ismertem az utat. Megnyugtató volt az iránymutatása, amikor egyik
munkahelyről a másikra mentem.
A hívő keresztyénekkel való közösség olyan, mint egy lelki GPS. Tudjuk,
hová próbálunk eljutni, de a következő lépésben nem vagyunk mindig
biztosak. Öröm vagy zűrzavar idején, vagy amikor keresztúthoz érkezünk
a hitünkben, útitársaink segítenek eligazodni.

Imádság: Köszönjük, Istenünk, keresztyén barátainkat, akikkel
megosztjuk örömünket és bánatunkat, amint együtt igyekszünk követni
Jézust.

Ámen.