Michelangelo: Pietá
1498, Márvány, Róma, San Pietro

Mária ölébe veszi és siratja szeretett fiát. Ezt az ábrázolástípust pietának (=szánalom) nevezzük. Michelangelo e szobrán, az alakok eszményi szépségét ábrázolta. A valóságban Mária jóval idősebb és meggyötörtebb volt.

Eszébe juthatott Máriának Simeon jövendölése az "éles tőrről", mely szívét átjárja. Emlékezett Jézus utolsó, hozzá intézett szavára, mellyel gondoskodó szeretetéről tett bizonyságot. Arra a tanítványra bízta őt, akiről tudta, hogy a legfontosabbat is nyújtani fogja számára: a tiszteletet, a meleg, ragaszkodó szeretetet, az együttérző törődést. Jézus utolsó hozzá intézett szava mutatja, hogy mindvégig megtartotta édesanyjával és családjával a szoros szeretetkapcsolatot.

Áll az Anya meggyötörten,
a keresztnél kínban, könnyben
nézi haldokló Fiát.

Csordulásig búval telve
sóhajtozva sír a lelke,
tőrnek éle járta át.

Hogy gyötrődik, hogy siratja
áldottszívű édesanyja
Isten egyszülött Fiát:

Nincs határa bánatának,
a jó anya fájdalmának,
amíg nézi magzatát.

Kit nem késztet zokogásra,
Krisztus anyját hogyha látja
ennyi gyötrelem között?

Ki nem érez bút, keservet,
ha szemléli Fia mellett
szenvedni a Szentszülőt?

Népe bűnét hogy lemossa,
korbácsverten, megkínozva
látta édes gyermekét,

látta Jézust elhagyatva
haldokolni, míg kiadta
utolsó lehelletét.

(Jacopone de Toldi: Stabat Mater
Farkasfalvy Dénes fordítása)

Emlékezzünk az előbbi képnél felsorolt szenvedésekre és megpróbáltatásokra, melyeket az utolsó napon élt át a Megváltó. Azt nem említettük, hogy eközben hogyan munkálkodott másokért, és milyen "fejedelmi" jellemről tett tanúságot. Az alázatra és a szolgálatra tanítva, megmosta tanítványai lábát. Fáradozott Júdásért. A gyötrelmek kertjében biztatta tanítványait, hogy éberek legyenek. Elfogatásakor meggyógyítja a szolga levágott fülét. Júdáshoz utolsó szeretetteljes szavait intézi. Az áruló Péterre gyógyító megbocsátással tekint. Részvétteljes szavakat szól a sirató asszonyokhoz. Fáradozik Pilátus megmentéséért. Imádkozik az őt megfeszítő római katonákért. Bátorító üdvösséget ígérő szava van a megtérő latorhoz. Miközben a gúny és szidalom záporában szenved, eljut a hit mindent felülmúló küzdelme árán a győzelmes felkiáltásig: "Beteljesült!", célhoz ért a megváltás és az ő élete is. Milyen lelki nagyság! Milyen csodálatos önzetlenség!