Az ismertető a Nagyszöllősi Református Gyülekezet honlapjáról származik(www.reformatus.com.ua) /Kárpátalja-Máramaros-Ugocsai Egyházmegye

NAGYSZÖLLŐSI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET

Gyülekezet története

Nagyszőlős

A XVI. század a reformáció évszázada volt Magyarországon is. A futótűzként terjedő új hit Nagyszőlősre és környékére is elért, és az 1580-as évekből már szervezett egyházközségről számolnak be, a korabeli iratok.

A Felső-Tisza vidékén Kopáczi István és Kálmáncsehi Sánta Márton reformátorok munkálkodása nyomán alakultak a reformált hitet valló gyülekezetek.

Nagyszőlős akkori ura, báró Perényi Péter is azonnal csatlakozott a reformációhoz. A Perényi család volt az egyetlen főúri család a városban, kik a magyar királytól kapták a bárói rangot.

Az akkori, 1272-ben épült, korábban római katolikus templomot reformátussá alakítva ugyanaz a gyülekezet használta 1660-ig.

Perényi Ferenc, a város földesura, belekeveredett a Wesselényi-féle összeesküvésbe. A kivégzéstől úgy menekült meg, hogy katolikus édesanyja közbenjárására az állami kincstárba 200 000 fizetett, felépített egy ferences rendi zárdát egy római katolikus templommal együtt, maga pedig katolikus hitre tért.

A ius regio eius religio elve ismét érvénybe lépett, s Nagyszőlős lakosságát nagyrészt erőszakosan rekatolizálták.

Ezt kővetően a helyi református gyülekezet önállósága ideiglenesen megszűnt. A nagyszőlősi református gyülekezet az akkor még virágzó szőlősvégardói református gyülekezet leányegyháza lett, s a nagyszőlősi református híveket a szőlősvégardói lelkész gondozta.

1705-ben a nagyszőlősi református hívek, az ellenreformáció miatt elszenvedett sérelmek orvoslása érdekében, panaszlevelet küldtek II. Rákóczi Ferenchez.  Az adatok hiányossága miatt nem tudni, milyen eredménnyel járt a fejedelemhez intézett beadvány, de nem sokkal ezután (a mai ruhagyár kertjében) egy később leégett fatemplomot emelt a nagyszőlősi református gyülekezet.

Tudjuk, hogy 1791-ben, az anyakönyvezés kezdetén, már ismét önálló református gyülekezet volt Nagyszőlősön.

A jelenben is használatos református templomot 1828-ban építette a gyülekezet - torony nélkül, csak egy harangláb volt mellette. A tornyot 1879-ben építették.

A templom melletti parókia 1912-ben, Sarkady Mihály lelkész idejében építtetett, oly céllal, hogy majd egy emelet ráépítésével "Kálvineum" református intézmény legyen. E tervet a két világháború meghiúsította.

Első kisebb orgonáját 1853-ban építtette a gyülekezet. A jelenleg is használatos nagyobb orgona 1930-banett építve.

A Nagyszőlősi Református Egyház fontos szerepet töltött be a vallási és a világi közéletben, hiszen Nagyszőlős a Máramaros-Ugocsa Megyének is a székhelye volt.

A templom teljes külső felújítása 1984-ben fejeződött be. 1993-1994-ben teljes belső felújítás, padok cseréje és a szószékkel szemben lévő karzat megépítése következett.

Jelenleg 350 ülőhelye van a templomnak.