1Tim 6,6-19.

6 Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel, 7 mert semmit sem
hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle. 8 De ha van
élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele. 9 Akik pedig meg akarnak
gazdagodni, kísértésbe meg csapdába, sok esztelen és káros kívánságba
esnek, amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik. 10 Mert
minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek
eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak.
11 Te pedig, Isten embere, kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra,
kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre. 12
Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre
elhívattál, amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt.
13 Meghagyom neked az Isten színe előtt, aki életet ad mindennek, és
Krisztus Jézus színe előtt, aki Poncius Pilátus előtt bizonyságot tett
azzal a szép hitvallással, 14 hogy tartsd meg a parancsolatot
szeplőtelenül, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig.
15 Ezt a maga idején megmutatja majd a boldog és egyetlen Hatalmasság,
a királyok Királya és uraknak Ura. 16 Övé egyedül a halhatatlanság, aki
megközelíthetetlen világosságban lakik, akit az emberek közül senki sem
látott, és nem is láthat: övé a tisztelet és az örökkévaló hatalom.
Ámen.
17 Azoknak pedig, akik e világban gazdagok, parancsold meg, hogy ne
legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek,
hanem Istenben, aki megélhetésünkre mindent bőségesen megad nekünk. 18
A gazdagok tegyenek jót, legyenek gazdagok a jó cselekedetekben,
adakozzanak szívesen, javaikat osszák meg másokkal, 19 gyűjtsenek
maguknak jó alapot a jövendőre, hogy elnyerjék az igazi életet.

                      NE LEGYEN SZEGÉNYSÉG!

A gazdagok tegyenek jót, legyenek gazdagok a jó cselekedetekben,
adakozzanak szívesen, javaikat osszák meg másokkal, gyűjtsenek maguknak
jó alapot a jövendőre. (1Tim 6,18-19)

Ha szó szerint követnénk Isten igéjét, a szegénység már a múlté lenne.
A fenti igében Pál arra bátorítja Timóteust, hogy legyen elégedett az
élettel, és ne fordítsa figyelmét a földi gazdagságra. "Kerüld ezeket,
ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre,
állhatatosságra, szelídlelkűségre." Aztán egy "parancsot" hagy Timóteus
számára - és a mi számunkra: tegyetek jót, legyetek gazdagok a jó
cselekedetekben, adakozzatok szívesen, javaitokat osszátok meg másokkal
(1Tim 6,18).
Világunk bővelkedik forrásokban, hogy senkinek ne kelljen hiányt
szenvednie; a szegénységnek el kellene tűnnie. De azok az emberek,
akiknek hatalmas vagyonuk van, még többre vágynak, uralkodni akarnak és
irányítani mások sorsát. Ha javainkat nem vagyunk hajlandók megosztani,
nem vagyunk jó sáfárok.
Igaz, Pál a pénzt önmagában nem ítéli el, de a pénzimádatot minden
rossz gyökerének tartja (10. vers). A pénz szeretete vezet minden önző
cselekedethez. De lehetünk nagylelkűek, megoszthatjuk gazdagságunkat:
így gyűjtünk magunknak "jó alapot a jövendőre" (19. vers). Csakis akkor
nyerhetjük el "az igazi életet", amit valójában érdemes élni.

Imádság: Urunk, segíts nekünk megosztani tőled kapott gazdagságunkat és
önmagunkat másokkal!

Ámen.