10 Hogy megismerjem őt és feltámadása erejét, valamint a szenvedéseiben való részesedést, hasonlóvá lévén az ő halálához, 11 hogy valamiképpen eljussak a halottak közül való feltámadásra.
12 Nem mintha már elértem volna mindezt, vagy már célnál volnék, de igyekszem, hogy meg is ragadjam, mert engem is megragadott a Krisztus Jézus. 13 Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, 14 de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.
15 Akik tehát tökéletesek vagyunk, így gondolkozzunk, és ha valamit másképpen gondoltok, azt is kijelenti majd Isten nektek; 16 ellenben amire eljutottunk, aszerint járjunk. 17 Legyetek követőim, testvéreim, és azokra figyeljetek, akik úgy élnek, ahogyan mi példát adtunk nektek.

Ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért. (Fil 3,14)

Több évvel ezelőtt alkalmam nyílt rá, hogy sógorommal Bennel és családja néhány tagjával egy csónaktúrán részt vegyek, ahol Ben volt a kapitány. Én éppen mögötte ültem.
Az út során időnként Ben eltakarta előlem a kilátást, így nem láttam a víz szépségét, az eget, az előttünk lévő fákat, amit pedig leginkább szerettem. De amikor hátrafordultam, hogy lássak valamit, hányingerem lett. Végül megtanultam a leckét: Ne nézz hátra! Csak úgy bírtam ki a csónaktúrát, ha tudatosan előre néztem.
Amikor nehéz az élet, és úgy tűnik, túl gyorsan változik minden, könnyű hátratekingetni, és sóvárogni a "régi szép idők" után, amikor jobb volt az élet. De amellett, hogy a múlt kellemes élményeinek értékelése nem rossz, a Biblia világosan elmondja, hogy elfelejthetjük a múltat, és előreléphetünk Krisztussal. Segítségével minden napot Istennek ajánlhatunk ajándékként.

Imádság: Szerető Istenünk, bárhogy tekintünk is a múltunkra, add meg a szükséges kegyelmet és erőt, hogy hátunk mögött hagyjuk, és veled előrelépjünk. Ámen.

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK NEM TUDJÁK LEZÁRNI A MÚLTAT!