11 Emlékezzetek tehát arra, hogy ti egykor pogányok voltatok, úgynevezett körülmetéletlenek a körülmetéltek szerint, akik viszont azért nevezik magukat így, mert testükön emberkéz által körül vannak metélve. 12 Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és Isten nélkül éltetek a világban. 13 Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor "távol" voltatok, "közel" kerültetek a Krisztus vére által. 14 Mert ő a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette, és az ő testében lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést, 15 miután a tételes parancsolatokból álló törvényt érvénytelenné tette, hogy békességet szerezve, a kettőt egy új emberré teremtse önmagában. 16 Megbékéltette mindkettőt egy testben az Istennel, miután a kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában, 17 és eljött, és "békességet hirdetett nektek, a távoliaknak, és békességet a közelieknek". 18 Mert általa van szabad utunk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához. 19 Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek. 20 Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus, 21 akiben az egész épület egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban, 22 és akiben ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által.

Szeressétek a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén! (5Móz 10,19)

A vasárnapi istentisztelet végén a kijárathoz vezető oldalhajóban várakoztam a padsorok között. Egy férfi, akit sohasem láttam azelőtt, végigment a másik padsorban, és letett egy tömött hátizsákot az emberekkel zsúfolt központi közlekedő folyosó közelében, majd megfordult és a másik irányban elment. Erős késztetést éreztem, hogy valamilyen riasztójelzést adjak. Nem minden hátizsákos idegen jelent persze fenyegetést, de az eszközökben nem válogató terrorista cselekedetek a válogatás nélküli gyanú megerősödését is magukkal vonják.
Mielőtt azonban bármit is tehettem volna, a gyülekezetünk egyik tagja odament az idegenhez, és üdvözlésképpen a kezét nyújtotta neki. Őszinte öröm ömlött el a férfi arcán, és ahogy hosszan elbeszélgettek, az én félelmem is alábbhagyott.
Testvérem cselekedete nemcsak megerősítette bennem, hogy Jézus eltávolította az Isten és az ember, és az ember-ember között meglévő akadályt, hanem bemutatta a testvéri vendégszeretet áldást adó formáját is. Az ilyen vendégszeretet áldást jelent minden érintett számára: annak, aki kapja, annak is, aki elfogadja, és még a hozzám hasonló megfigyelőnek is!

Imádság: Urunk, taníts bölcsességben, bátorságban, szeretetben járnunk és gyakorolnunk a vendégszeretetet. Ámen.

A testvéri vendégszeretet ledönti a félelem és gyanú falait.
William T. Haes (New Jersey, USA)

IMÁDKOZZUNK A GYÜLEKEZETÜNKBE BETÉRŐ ÚJ EMBEREKÉRT!

http://csendespercek.gportal.hu