32 Két gonosztevőt is vittek, hogy Jézussal együtt végezzék ki őket. 33 Amikor arra a helyre értek, amelyet Koponya-helynek hívtak, keresztre feszítették őt, és a gonosztevőket: az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől. 34 Jézus pedig így könyörgött: "Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek." Azután sorsvetéssel osztozkodtak ruháin. 35 A nép ott állt és nézte. A főemberek pedig velük együtt így csúfolódtak: "Másokat megmentett, mentse meg magát, ha ő az Isten választott Krisztusa!" 36 Kigúnyolták a katonák is, odamentek hozzá, ecetet vittek neki, 37 és így szóltak: "Ha te vagy a zsidók királya, mentsd meg magadat!" 38 Felírás is volt a feje fölött görög, latin és héber betűkkel írva: EZ A ZSIDÓK KIRÁLYA. 39 A megfeszített gonosztevők közül az egyik így káromolta őt: "Nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is." 40 De a másik megrótta, ezt mondva neki: "Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy! 41 Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat sem követett el." 42 Majd így szólt: "Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba." 43 Erre ő így felelt neki: "Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban."

Eljönnek napkeletről és napnyugatról, északról és délről, és az asztalhoz telepednek az Isten országában. (Lk 13,29)

Amint egy defekt miatt az út szélére húzódtunk, egy férfi állt meg mögöttünk, hogy segítsen. Ahogy egymás mellett dolgoztunk a sárban, azt gondoltam, bizonyára hívő. Mikor rákérdeztem, elmondta, hogy börtönviselt, és csak 45 perce bocsátották szabadon. Jézus a büntetés lejárta előtt két évvel örökre megszabadította bűneitől. Megfogadta, hogy szolgálni fogja a szükségben szenvedőket, hisz oly hosszú ideig nem törődött velük.
Örülök, hogy a legelején nem tudtuk, hogy a segítőnk egy börtönviselt ember, mert akkor biztosan másként viselkedtünk volna vele. Az utolsó, amit mondott, ez volt: "Köszönöm Istennek, hogy az első találkozásom idekint hívőkkel történt."
Kétezer évvel ezelőtt egy másik bűnös is feloldozást nyert. Amikor Jézus megbocsátott a mellette keresztre feszítettnek, a férfi teljes múltjától megszabadult. Elképzelem, hogy a múltjának említése nélkül tárt karokkal fogadta őt Jézus a paradicsomban. Lelki szemeimmel látom, amidőn a keresztre feszített gonosztevő, az én útszéli barátom és én, mindannyian együtt fogunk ülni a Bárány menyegzői vacsoráján éppolyan fehér ünneplő öltözetben, mint a többiek (Jel 19,7-9).
Ha Jézus jó szívvel fogadta a bűnbánó bűnösöket, és megbocsátott nekik, akkor nekünk is így kell tennünk.

Imádság: Megbocsátó Istenünk, segíts figyelmesnek és kedvesnek lennünk a kitaszított emberekkel! Ámen.

Jézus minden emberért meghalt.
Jonathan Walter (Indiana, USA)

IMÁDKOZZUNK A BÖRTÖNBŐL SZABADULTAKÉRT!

http://csendespercek.gportal.hu