Az alábbi tájékoztató a Szalókai Refomátus Egyházközség honlapjáról származik (www.reformatus.com.ua) /Kárpátalja-Ungi Egyházmegye/!

SZALÓKAI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG

Szalóka nevét egy 1464-ből származó irat említi először. A falu a reformáció után Eszeny filiája volt, csak a 18. század középétől önálló gyülekezet.

1632-től már kőtemploma volt. A jelenlegi templom mennyezetére helyeztetett emléktáblából az tűnik ki, hogy ez az ősi temploma nem lehetett megfelelő, díszesnek pedig egyáltalán nem volt mondható, s ez "nyugtalanította az Úr népét".

Nem is nyugodtak addig, míg 1793-ban a község közepén lévő téren önerejükből egy díszes és árvizeknek ellenálló hajlékot nem építettek. Toronnyal is ékesítették Ferenc császár engedélyével, s a belsejét karral látták el. A templom teljes befejezése azonban csak a következő évben történt meg. Kazettás mennyezetének festett virágmotívumai Balogh Mihály asztalos mester munkáját dicsérik.

1913-ban a templom általános renováláson esett át. A tető és torony horgonyzott bádoggal lett befedve. 1926-ban a már megújított templomot díszes vaskerítéssel vették körül. Legutóbbi felújítása rendkívül romos állapota miatt 2001-től 2003-ig tartott. A templom két haranggal rendelkezik: a kisebb 1925-ben, a nagyobb 1913-ban készült, Egry Ferenc kisgejőci harangöntödéjében.

A gyülekezet parókiáját 1946-ban elvették és állami célokra használták. Az egyházközség 1995-ben kapta vissza az épületet tönkrement állapotban.

Helyben lakó lelkész nincs, a parókia épületében a bibliaórai alkalmak és a hittanórák vannak megtartva.

A község temetőjében található Ruszka Elek lelkipásztor sírja, aki 1974-ben halt meg.

A gyülekezet lélekszáma 670 fő. A gyülekezet énekkara rendszeresen részt vesz a különböző egyházi találkozókon. Hittanosaink szép eredményeket érnek el a megyei és kerületi rendezvényeken.

„Ki beszél hozzád?” – KRISZ csendesnap Szalókán

Több mint 100 fiatal hallotta meg a hívó szót és jött el 2008. március 1-én Szalókára a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet Ung megyei csendesnapjára. A tartalmas program már reggel 9:30-tól kezdetét vette.
Ung megye esperese és egyben a csendes napnak helyet adó gyülekezet lelkipásztora, nagytiszteletű Balogh Attila köszöntötte a csendesnap ifjú résztvevőit. Szavaiban minden fiatalt az Ige szavával biztatott, ahogyan az Úr mondja a Példabeszédek könyvének írója által: „Add nekem a szívedet, fiam, és tartsd szemed előtt utaimat!” (Péld 23,26) Ezután a szalókai gyülekezet gondnoka, aki a Kárpátaljai Református Egyház zsinatának is tagja, Bátori József, köszöntötte a fiatalokat, és kívánta, hogy lelkiekben tartalmas napon legyenek együtt.

A köszöntések után, az egész délelőtt folyamán a Siloám dicsőítő zenekar szolgált. Énekeikben Isten dicséretére és magasztalására hívták a résztvevőket. Elterjedt, kevésbé ismeret és saját szerzeményű énekekkel szolgált a Siloám, a Munkácsról érkező ifjak. Szintén a délelőtt folyamán mutatta be csodás énekhangját Csákány Marianna, kisgejőci fiatal, akit Ivaskovics József kísért gitáron. Több éneket is hallhattunk tőle.
Idősebb Pocsai Sándor nagytiszteletű úr nyitó áhítatában Hóseás próféta könyvének a 11,1-4 alapján hirdette Isten Igéjét. Rávilágított, hogy Isten Izráelt gyermekségétől fogva szerette, akkor amikor még Jákóbnak (tehát: Csalónak) nevezték. Így hívta el az Úr Izráelt, és árasztotta el sok szeretettel, ahogyan minket is kész elárasztani.
Az előadást Szeghljánik Péter a Kárpátaljai Református Egyház ifjúsági lelkésze tartotta. Előadásában a csendesnap témáját dolgozta fel: „Ki beszél hozzád?” Isten szava az emberhez, és az ember szava Istenhez, valamint e párbeszéd milyensége került az előadás gyújtópontjába. A tanítást József (a tizenkét ősatya egyike) élete példáján mutatta be, neki nem volt Szentírása, de volt szívbe írt törvénye. József tudta, mi a helyes, mert SIten beszélt vele, és ez a kapcsolat segítette őt abban, hogy helyesen cselekedjen.
A munkácsi ifjúság két rövid, de fontos üzenetet tartalmazó színdarabbal készült. Egy agresszív apáról szólt az egyik, aki nem képes beszélni gyerekeivel azok problémáiról. A másik színdarab egy kis sátorban zajlott, mely belülről volt megvilágítva, és a sátor falán a bent lévő két emberalak kivehető volt. A sátor az anyaméhet ábrázolta, melyben egy ikerpár fejlődik, és ameddig a méhen belüli életük tart, azon vitatkoznak, hogy van-e anya, és van-e élet a születés után. Jó példa volt ez arra, hogy milyen a földi életük, benne az Istennel való viszonyunk és mennyire keveset tudunk az eljövendő örök életről.
A dél elérkeztével szeretetvendégségre vonultak a templomból a fiatalok a gyülekezeti házhoz. Itt tapasztalhatták meg a szalókaiak vendégszeretetét a finom szendvicsekben és a házi készítésű süteményekben.
A délutáni evangelizációt két zenei rész ölelte körül. Előtte a kisgejőci ifjúság szolgált, énekeik több stílusban hangzottak, el egészen a spirituáléig és az amerikából eredő gospelig. Az evangelizáció után Varga Katica énekelt.
Az evangelizációt Dancs Róbert beosztott lelkipásztor tartotta, aki Munkácsról érkezett. Az evangelizáció a tékozló fiúról szólt, a példázat magyarázatában nagy hangsúlyt kapott, hogy a fiú nem tudott az apjával beszélgetni a disznó vállúnál, haza kellett mennie ehhez. Otthon helyre állt a kettőjük közötti beszélő viszony. Így kell a bűnből Istenhez menni, mert Ő hív, és beszélni akar velünk, mi pedig szólhatunk hozzá.
A nap folyamán két bizonyságtételt is hallhattunk. Egy munkácsi fiatal pár beszélt az együtt járás tisztaságáról, és az Isten előtt szentségben megélt párkapcsolatról. Valamint egy munkácsi fiatal felnőtt hölgy, Petreczki Katalin, aki tanárnő és sikeres üzletasszony, tett bizonyságot arról, hogy halálos betegségéből hogyan gyógyította ki Isten.
A tartalmas csendesnap délután három óra tájban zárult. A hazafelé induló fiatalok szívében reménységünk szerint kikel és gyümölcsöt hoz az elhintett jó mag, az Isten Igéje. Reméljük, hogy a csendesnap központi gondolatában, az imádság ismeretében és gyakorlatában sikerült még jobban elmélyíteni a fiatalok hitét.
Dancs Róbert, munkácsi beosztott ref. lp.