Gal 5,13-15.

13 Mert ti testvéreim, szabadságra vagytok elhíva; csak a szabadság nehogy ürügy legyen a testnek, hanem szeretetben szolgáljatok egymásnak. 14 Mert az egész törvény ebben az egy igében teljesedik be: "Szeresd felebarátodat, mint magadat." 15 Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok: el ne emésszétek egymást!

Testvéreim, szabadságra vagytok elhíva... szeretetben szolgáljatok egymásnak. (Gal 5,13)

A világban történő, egyre gyakoribb természeti katasztrófákat és emberi tragédiákat látva sokakban felvetődik az a kendőzetlen indulattal kimondott kérdés: "Vajon miért vagyunk itt a földön, ha megannyi szenvedést kell látnunk, vagy átélnünk? Arról már nem is beszélve, hogy a mindennapi élet gondjai, egyéni, társadalmi, morális problémái ezt a feszültséget még fokozzák. Mindezeket figyelembe véve valóban felvethetőnek tűnik az imént feltett kérdés, amire legtöbb esetben nem jön válasz, vagy ha jön is, akkor sem mindig olyan, amely biztos lelki kapaszkodót nyújtana.
Ha Krisztus életére, tanításaira figyelünk, akkor a válasz nem lehet más, mint az, hogy célunk és küldetésünk ebben a földi életben a szeretet erősítése önmagunkban és másokban. Ehhez első lépésként az ego-t kell legyőznünk. A szeretet kiteljesedésének velejárója pedig a szabadság. Ahogy Szent Ágoston mondja: "Szeress, és tégy, amit akarsz!" Rudolf Steiner, a híres antropozófus is a szeretetet és a szabadságot jelöli meg célként műveiben. Ezt tette Krisztus is, és nekünk sem lehet másképpen cselekednünk, mert csak a szeretet és a szabadság misztériumában találhatjuk meg kérdéseinkre a megnyugtató és pontos választ, és csak ebben lelhetünk örömöt és békét a szívünknek.

Imádság: Urunk, adj igazi szeretetet és szabadságot! Ámen.

Isten a szeretet és szabadság teljességére hív bennünket.
Paudits Zoltán (Sükösd, Magyarország)

IMÁDKOZZUNK A TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK ÁLDOZATAIÉRT!

http://csendespercek.gportal.hu/