Az tájékoztató a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház honlapjáról származik (www.reformata.sk)!

A Kárpátaljáról továbblépek Szlovákiába és bemutatom az ottani református gyülekezetek némelyikét.

Jellegzetessége a szlovákiai református egyháznak, hogy nem csupán magyarok alkotják a gyülekezeteket, hanem jelentős számú szlovák és egyéb nemzetiségű emberek.

SZLOVÁKIAI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ

2001-ben a népszámlálási adatok szerint 109 735 református személy élt Szlovákiában (tíz év alatt 25 ezerrel nőtt a számuk), a magyar reformátusok száma 95 és 100 ezer között van.
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyháznak – amely egy egyházkerületet képez kilenc egyházmegyével (közülük kettő szlovák) – jelenleg 204 anya-, 103 leányegyházközsége és 59 szórványgyülekezete van. Püspöke Erdélyi Géza, főgondnoka Fekete Vince. Adminisztrációs központja a rimaszombati Zsinati Iroda, a Zsinati Elnökség Gazdasági Osztálya Komáromban van. Magyar nyelvű hivatalos lapja a Kálvinista Szemle, szlovák nyelvű hivatalos orgánumának címe Kalvínske hlasy; mindkettő havilap.

A hívek lelkigondozását 225 lelkész végzi, közülük mintegy 200 a magyar. A rendszerváltás előtti nagy lelkészhiányt sikerült felszámolni, mára minden életképes gyülekezetnek van saját lelkésze (sok odaadó fiatal került jelentős helyekre), sőt folyik a második lelkészi állások kialakítása és betöltése is.

Trianon után a Csehszlovák Köztársaságban nehezen találta, de gyorsan elkezdte keresni helyét a református egyház. Bár lelkészeit hűségeskü letételére kényszerítették és törvényei az államtól nem nyertek az 1938-as visszacsatolásig semmilyen elismerést, mégis talpra tudott állni. Három egyházkerületet szervezett meg (a dunáninnenit, a tiszáninnenit és a kárpátaljait), gyülekezeteinek száma 492 volt, a kezdetekkor 223 168 egyháztagot tartott számon. 1925-ben Losoncon Teológiai Szemináriumot hozott létre, Komáromban pedig 1935-től református tanítóképzőt működtetett. Élni akarásának ékes bizonyítéka volt erős nyomtatott sajtója is.

A II. világháborút követően a csehszlovákiai reformátusság életét az a Szervezőbizottság (Organizačný výbor) kezdte irányítani, amely az 1938-as visszacsatolás után a Szlovák Köztársaság területén maradt 25 egyházközség dolgainak intézésére jött létre. Az állami hatóságok támogatását élvezve szabályrendeleteket adott ki, melyekkel a magyarellenes intézkedéseknek a református egyházba való begyűrűzéséhez jelentősen hozzájárult. (Rendkívül súlyosan érintette a református egyházat a szlovákiai magyarok Csehországba való deportálása és Magyarországra való áttelepítése is.) A kommunista hatalomátvétel után a Szervezőbizottság tért veszített, 1949-ben megalakult a lelkészegyesület, a magyar nemzetiségű lelkészek is kaphattak állami fizetést, Prágában a csehtestvér egyház teológiai fakultásán elkezdték képezni a református teológusokat. (Egyházunk részéről előadtak: Tóth Kálmán, Csémy Lajos, Bihary Mihály, Štefan Turnský, Molnár János éa Erdélyi Géza.) 1950-ben megtartották a választásokat az alkotmányozó Zsinatba, amely 1951-ben elfogadott egy keretalkotmányt, 1952-ben az egyházközségekben is tisztújítást hajtottak végre. Később viszont és hosszabb távon az egyházügyi hivatalok felállítása tulajdonképpen lebénította, takaréklángra állította és a templom falai közé szorította az egyház tevékenységét (pl. megszüntette a belmissziói mozgalmat).

Az 1989-es társadalmi fordulat váratlanul érte a református egyházat, de új lehetőségeket, munkaterületeket nyitott meg előtte. A Zsinat 1991 novemberében új egyházalkotmányt fogadott el, az első teljes tisztújítás viszont csak 1995-ben kezdődött meg. Az első szabadon választott Zsinat 1996-ban Erdélyi Géza hanvai lelkipásztort választotta püspökké, az egyház főgondnoka Asszonyi Árpád lett. (2002-ben Erdélyi Gézát a gyülekezetek megerősítették tisztségében, főgondnokká pedig Koncsol Lászlót választották; az ő 2004-ben történt lemondását követően lett Fekete Vince a főgondnok.) Két választási ciklus lejártával a jelenlegi év ismét az általános tisztújítás éve, a választások folyamatban vannak. A Zsinati Elnökségnek hat tagja van, a Zsinati Tanács tizenkét tagú. A Zsinatban az egyházmegyéknek lélekszámuk szerinti képviseletük van. Az így megválasztott képviselők száma 36, hozzájuk jönnek a Zsinati Elnökség tagjai és a teológia képviselője. A Zsinat munkáját tizenegy bizottság segíti.

A rendszerváltást követően kibontakozott a szervezeti élet. Megalakult a Szlovákiai Magyar Református Lelkészegyesület, a Fiatal Reformátusok Szövetsége (Firesz), a Szlovákiai Református Keresztyén Nők Egyesülete (tevékenysége inkább a keleti országrészben folyik szervezettebb formában), a Református Mentőmisszió (az alkohol és kábítószerek rabságában élőknek, illetve a szenvedélybetegeknek nyújt segítséget). Szervezetként ugyan még nem működik, de már formálódik a presbiteri szövetség. 2002-ben kezdte meg működését Rimaszombatban a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Tudományos Gyűjteményei.

A misszió és a diakónia vonatkozásában első helyen Jóka említendő, ahol a Neukirchener Missionnak köszönhetően létrejött a Betlehem Missziós Központ, ugyancsak ott működik A Jó Pásztor Háza gyermekotthon. A Lepramisszió 1991-től a Komáromi Református Egyházközségben működik. Gömörben elkezdődött a cigánymisszió, és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház a Szlovák Testvéri Börtöntársaság munkájába is bekapcsolódott.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház öt alapiskolát, két gimnáziumot és egy óvodát tart fenn – nem kis áldozatok árán. 1990-ben beindult Komáromban (1992-ben Kassán is) a katechétaképzés, 1994-től folyik a teológusok képzése is (előbb a komáromi Calvin János Teológiai Akadémián, majd a Selye János Egyetemen). 1998-tól intenzívvé vált a kántorképzés, az első kántori okleveleket 2002-ben adták ki.

Látványos területét képezik az egyház munkájának az épületfelújítások és építkezések, amik részben önerőből, részben testvéri támogatásból valósultak meg. A rekonstruált templomok, parókiák, egykori iskolaépületek száma meghaladja a 150-et, miközben épült tíz új templom és pár parókia is. Csécsen sikerült egy Firesz-központot kialakítani, és nagy beruházást jelentett a deregnyői Tanulmányi Központ, a Calvin János Teológiai Akadémia könyvtára, a hanvai Diakóniai Központ felépítése (öregotthon, újabban a zsinati ülések helyszíne is), valamint a rozsnyói iskolaépület megvásárlása. Madban befejezés előtt áll a Mentőmisszió épülete, Nagykaposon ifjúsági központ épül, nemsokára berendezhető az új alistáli iskola, folyik a komáromi volt Timóteus árvaház átalakítása idősek otthonává.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház tagja a Szlovákiai Egyházak Ökumenikus Tanácsának (jelenlegi elnöke Ján Semjan püspökhelyettes), a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (lelkészi elnöke a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke, Erdélyi Géza), a Magyar Reformátusok Világszövetségének, az Egyházak Világtanácsának, a Református Világszövetségnek, az Európai Egyházak Konferenciájának; testvéregyházkerülete a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház kapcsolatai a magyar és a nem magyar ajkú protestáns egyházakkal, segélyszervezetekkel nagyon jók; a mindenkori szlovák, valamint magyar kormánnyal kiegyensúlyozott, olykor kiváló.

 Kilenc egyházmegye alkotja az egyházat:

Abaúj-Tornai Egyházmegye

Barsi Egyházmegye

Gömöri Egyházmegye

Barsi Egyházmegye

Komáromi Egyházmegye

Nagymihályi Egyházmegye

Ondava-Hernádi Egyházmegye

Pozsonyi Egyházmegye

Ungi Egyházmegye

Zempléni Egyházmegye