Áldott és békés vasárnapo kívánok minden kedves testvérnek!

TÉCSŐI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET

Técső a Técsői Járás települése!

Bemutatkozás

"Légy hív mind halálig és néked adom az életnek koronáját- (Jel 2,10)
A Técsői Református Egyház az egyik központja és végvára Kárpátalján a Felső-Tisza-vidék reformátusságának, magyarságának. Ahogy a város, úgy a gyülekezet is büszke múltjára. Mivel Técső és környéke a régi sóútvonalakhoz tartozott, ezért mindig kedvelt és forgalmas hely volt. Erre a vidékre a reformáció is korán, már 1526-ban eljutott. A környéken 1555-ben mind az öt koronaváros templomában: Técsőn, Máramarosszigeten, Hosszúmezőn, Visken, Huszton református prédikátorokat hallgattak a keresztyén gyülekezetek.
A técsői templom a XIII. század második felében, a tatárjárás után épült. Kibővítésére 1748-ban, került sor. A tornyát 1810-ben építették fel. A hajó famennyezete ritkaság. Közel 200 festett kazetta borítja, amelyeknek a motívumai egyediek - ornamentális és figurális ábrázolásokat is tartalmaznak.
Jelenleg a gyülekezet választói névjegyzékébe 930 tag van bejegyezve. Vasárnaponként kb. 300-400 fő látogatja a istentiszteleteket. A gyülekezet lelkipásztora: László Károly, segédlelkésze: Hodánics Tamás, gondnoka: Kaszó Sándor, algondnoka: Királyi Zoltán.

A TEMPLOM ÉS PARÓKIA

A templom reformáció előtti történetéről, építésének körülményeiről csak adattöredékek és utalások maradtak fent. A templomot a múlt században, sőt a XX. század első évtizedeiben is "Török templom--nak nevezték. Ez nem a török eredetre utal, mert Técső a történelme során soha nem volt török uralom alatt. A megnevezés egy nevet sejtet, annak a nevét, aki megemlékezésre méltó érdemeket szerzett a közösség életében. Azok a feljegyzések, amelyek 1546-ból maradtak fent, már protestáns templomot említenek Técsőn. Arról nincsenek adatok, hogy a reformációig és a reformáció éveiben történt-e nagyobb javítás, vagy átalakítás a templomon. 1717-ben a tatárok hordái söpörtek végig Máramaroson, akik felégettek minden útjukban találhatót. Miattuk porrá égett a técsői templom is. A felújítás 1748-ban fejeződött be. Ekkor nyerte el a templom mai formáját: nagyméretű, egyhajós templom egyenes záródású szentéllyel, nyugati homlokzata elé épített toronnyal. A szentélyhez északról egy azzal azonos hosszúságú sekrestye csatlakozik. A szentély keleti falában két keskeny, kora gótikus ikerablak, déli falában két egyszerű félköríves barokk ablak van. A sekrestye keleti falában pedig egyszerű csúcsíves ablak látható. A szentélyt gyámkövekből indított bordás keresztboltozat fedi. A hajó déli falában egy csúcsíves ablak, majd egy egyszerű csúcsíves kapu és két barokk ablak van. A templom tornya késő barokk, csúcsos sisakja négy fiatornyos. A szentély keleti falának közepén, az ikerablakok között helyezték el a XIX. században készült szószéket a felette levő hangvetővel melyen a következő intarzia olvasható: "Jézus Krisztus tiszteletére Szűcs István és neje Gazda Erzsébet csináltatták 16 éves korában elhunyt leányuk örökségéből 1857-ben-. A sekrestyét a szentély terével nagyméretű, félköríves nyílással kötötték össze. A hajótól a szentélyt diadalív választja el. A hajó nyugati végében levő, falazott karzaton népies díszítésű klasszicista orgona van (1853). Petrics József ajándékozta a gyülekezetnek. A hajót kazettás famennyezet fedi, amely 1748-ban készült és az erdélyi famennyezetekkel rokon. A 240 kazetta változatos. Minden kazetta más és más díszítésű, többségükben ornamentális motívumokkal, de számos közülük figurális ábrázolással, néhány közülük pedig feliratos. A kazetták közötti tartólécek ornamentális díszítésűek. A figurális ábrázolások között a következők láthatók: sellő, szembeállított oroszlánok, fiait etető pelikán (a fiókák között egy kígyóval), sas, kánaáni szőlőfürt, emberfejű sárkány, ragadozó testű, madárfejű lény, egyszarvú, hal, kecske, ló (v. szamár), madarak (seregélyek), pelikán, mellén emberi profillal. Ez utóbbi ábrázolási ritkaság. Az egyik feliratos kazettán a következő olvasható: "Istenhez való kegyes Indulat tsából A técsői ref Szent Ecclesia csináltatta ezen Me nyezetet Szalc János Úr fő bíróságában és Batiz János Úr egyházfiságában Az Ezer Hét Száz Negyven Nyolcadik Észten dejében pünkösd havában- Egy másik feliratos tábla a közvetkezőkről ad felvilágosítást: "A mennyezet ajtaja melyre a maisterekre mezei Mihály, mezei István, Igyártó János, Héder Mihály.-
Ekkor még a tornyot nem építették fel, egy kisebb harangláb volt a templom mellett. Egy XVII. század végi rajzon —Oppiaum Técső— jól kivehető, hogy a templomot magas kerítés övezte, vagyis erődtemplom volt. 1810-ben fejezték be a templom bővítését 600 férőhelyesre, ekkor építették a tornyot is. A kibővített templomrésznek a mennyezete festetlen maradt egészen 1934-ig, amikor is Barak János igyekezett a "200 éves mintákhoz hasonlót festeni-. A tornyot 1903-ban újra átfedték, míg a templom tetőzetének átfedésére 1924-ben került sor. Ebben az évben nagy tűzvész pusztított a városban, a tűz belekapott a templom zsindelyfedelébe is. A tüzet sikerült lokalizálni és eloltani, de az egyház vezetősége jobbnak látta kicserélni a bükkfatetőzetet palára. Ezután 1957-ben került sor nagyobb javításra, vagyis tisztogatásra. Ezeket a munkálatokat Lajos István presbiter vezetésével Gogola és fiai végezték el, míg a külső festést a helybeliek. Ekkor újra átfedték a tornyot, mert a tartóoszlopok (szarufák) elkorhadtak. Ugyancsak lebontották a cintermet övező kerítést, majd később kivágták a fákat is (többnyire kenyérfák voltak), megsemmisültek a virágágyások is, melyeket a konfirmáló leányok alakítottak ki és ápoltak ősi szokás szerint. Az 1970-es árvíz alkalmával a templomban mintegy 40 cm víz volt; ez lemosta a falazat alsó részét. Balázs Endre egyháztag és brigádja elvégezte a szükséges javításokat, felújították az ajtókat és a padlózatot. A költségeket a hívek önkéntes adományai fedezték. A templom állagát azóta folyamatosan őrzi és javítja a gyülekezet.
Nagyobb munkálatok 1998-ban lettek végezve, amikor a templombelsőt átfestették és kijavították a vakolat hibáit. Új palafedéllel fedték át a templomot, pléh-borítást kapott a torony. 2001-2002 között a gyülekezet átmentette a kazettás mennyezet teljes felületét farostlemezekre, művészi illusztrációit ezáltal igyekezvén megőrizni hosszabb időre az utókor számára. 2002 őszén a templomba bevezették a fűtést. Az utóbbi 2 évben beindult felújítási munkálatok látható eredményei: új padlózat került a templomba, hangerősítőket szereltek fel a falakra, felújították a valamikori ifjúság-házat, füvesítették és virággal díszítették a parókia udvarát. A templom előtti térre adakozásból és a gyülekezet önerejéből új kövezet került. Ezzel Técső központjában a városszépítéshez is hozzájárult az egyház. 2004 nyarán teljesen felújították a templom külsejét. Újra levakolták és lefestették.
A parókia épülete, benne a gyülekezeti teremmel Técső központjában, a református templom mellett található. A város egyik legimpozánsabb, 3 szintes épületét a gyülekezet nagy összefogással önerőből és holland támogatással 1992-ben kezdte el építeni. A gazdasági változások miatt nehéz és bonyolult években az anyagi források előteremtése mellett az anyagbeszerzés is sok gonddal járt. Mégis nekikezdtek hittel és lelkesedéssel a tervek megvalósításához. Az építkezés kezdetétől az egyháztagok anyagi adományaikkal, és minden eszközükkel, kétkezi munkájukkal is hozzájárultak a munkához. Az egyház igyekezetét látva a város vezetősége, vállalatok és magánszemélyek is segítséget nyújtottak a munkálatok befejezéséhez. A tervekből Isten segítségével 1994-re elkészült a gyülekezeti terem és parókia.
A kapott áldásokért Istennek hálát adva kérjük, hisszük és reméljük, hogy gondoskodik rólunk továbbra is Urunk. Soli Deo Gloria!
(A történelmi áttekintés részletei Szőllősy Tibor: A Técsői Református Egyház története c. könyvéből készült, kiegészítve a 2000-től történt változásokkal. Szerk. Hodánics Tamás)

GYÜLEKEZETI ÉLET

Istentiszteleti alkalmaink: vasárnap de. 10 óra, kátés istentisztelet du. 2,30 óra
szombat istentisztelet 17 óra
Egyéb alkalmaink: bibliaóra, presbiteri bibliaóra, hitoktatás, konfirmációi oktatás és ifjúsági alkalmak

Gyülekezetünk sok lehetőséget kapott Istentől a szolgálatokra. A régiek istenfélő, jó példáját és hagyományát tovább ápoljuk. A városban működő református líceumért imádkozunk és működését anyagiakkal is segítjük, de ugyanúgy a támogatók felkeresésével, közvetítésével is hozzájárulunk gyarapodásához. Emellett folyamatos támogatást nyújt az egyház a terület szociális intézményeinek: a kórházaknak, a környék árvaházainak, iskoláinak.
Gyülekezetünk fontosnak tartja a szórványban élők felkarolását, ezért missziói munkát végez a közeli településeken. A vezetőség felvállalta az ezzel járó többletterheket és költségeket. A Felső-Tisza-vidéken három missziói gyülekezetet gondozunk: Aknaszlatinán, Nagybocskón, Rahón. A három szórványban 7-15 fős gyülekezetek vannak 75 km-es távolságra Técsőtől. A lelkipásztorok a presbiterekkel együtt istentiszteletre, családlátogatásra szállnak ki és erősítik hitükben a végeken élő reformátusokat.

GYÜLEKEZETI ÉRTÉKEK

A gyülekezeti értékek közé tartozik a régi irattár, amelyben parokiális könyvek és egyházi jegyzőkönyvek találhatóak az 1750-es évektől. A leltárszámba vett szellemi termékek az új parókián vannak elhelyezve.
Különös érték és történelmi büszkeség a templomban található Técsői Függetlenségi és ’48-as Párt nemzeti lobogója 1905-ből. Ezt évekig családoknál titokban örizték, majd a református templom padlásterében rejtették el. Végül 1997-ben tatarozáskor találták meg. Leírása: 2X1,5 méteres, duplán varrott brokátból készült. Az előlapján a fehér mezőben a koronás címer látható angyalok óvó-őrző kezeiben, a címer felett és alatta félkörben a HAZÁDNAK RENDÜLETLENÜL LÉGY HÍVE OH MAGYAR felirat olvasható. A hátoldalon, szintén fehér mezőben Magyarország patrónáját találjuk ovális keretben, a TÉCSŐ FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRT 1905. ÉVÉBEN felirattal körülvéve. A szövegek, képek, díszítőelemek és a zászló három oldalát szegélyező rojtok arany és ezüst szálakkal vannak hímezve. A szalag 3m X 30 cm, fehér színű brokát. Az egyik összetevőjére, ami arany rojtokban végződik, a következő van aranyszálakkal hímezve: ÖZV. ERDŐ IMRÉNÉ, 1906, a másikon folytatásként: A TÉCSŐ FÜGGETLENSÉGI KÖRNEK
A harangok:
A legnagyobb harang 5 mázsa súlyú, rajta a felirat:
"Tisztelt Csányi János prédikátorságában és nemes Bartos Mihály cura-torságában 1836 évben öntetett.-
A középső harang 3 mázsás, rajta fémbetűkkel az írás:
"Isten dicsőségére öntette a técsői református gyülekezet 1923-ban. Öntötte Egry Ferenc harangöntő, Kis Gejőc-.
A legkisebb 2 mázsás a következő felirattal:
"Készíttette és a református egyháznak ajándékozta Bartos István, 1930. Öntötte Egry Ferenc harangöntő.-

TÉCSŐ

A város Ungvártól 136 km-re, Huszt és Rahó között a Tisza jobb partján fekszik, a jelenlegi ukrán-román határ térségében.
A hagyomány alapján nevét arról kapta hogy a várost a magyarok "teccő- helyen alapították valamikor az ezredforduló idején. Gyors fejlődésnek indult és 1329-ben Károly Róberttől már koronavárosi rangot is kapott. Ez annyit jelentett, hogy lakosait felmentették a természetbeni és pénzbeli fizetési kötelezettségek alól, csak közvetlenül a királyi kincstárnak voltak kötelesek adózni.
A trianoni békediktátum után a Tisza folyó jobb partján fekvő várost a Csehszlovák államhoz kapcsolták, majd 1945-től a Szovjetunió kapta meg. A Szovjetunió felbomlása óta jelenleg Ukrajna területéhez tartozik...
A régi koronaváros ma is az egyik központja és végvára a Felső-Tisza-vidék magyarságának. Kárpátalja egyik járási központja. Lakossága 12900 fő, ebből ma kb. 3000 magyar nemzetiségű. A városban található nagyobb felekezetek: református, római katolikus, görög katolikus, pravoszláv.
A városban élt Hollósy Simon (1857-1918) festő, a XIX. századi naturalizmus és realizmus egyik legkiválóbb képviselője. 1904-1918 között Técsőn művésztelepet hozott létre. Számos külföldi tanítványa is volt. Emlékét a művész egykori lakóházán emléktábla őrzi. Az ő nevét viseli a 12 osztályos magyar középiskola. A Hollósy Középiskola mellett működik a Técsői Református Líceum.