Epafroditusról keveset tudunk, de ez a kevés is az önzetlen, gyengéd szeretet szépségének fényében mutatja be õt. Ilyen csak Jézus tanítványa lehet. Filippibõl származott, abból a gyülekezetbõl, amely mindenáron, ismételten szeretetadományokat küldött az apostolnak, bár többnyire szegény emberek voltak. Epafroditus ajánlkozott, hogy a gyülekezet levelével együtt elviszi az apostolnak Rómába ezt az ajándékot. Hosszú, fárasztó, sõt életveszélyes utat vállalt magára. Róma valamikor, bizonyos évszakokban, veszedelmes lázas betegség színhelye volt és Epafroditus valóban halálos beteg lett. Mi volt a legnagyobb gondja a betegágyon? Az a gondolat, hogy a filippibeli hívõk aggódnak miatta, mert hallottak súlyos betegségérõl. Gyengéd szeretet mutatkozik meg ebben!

Amíg valaki önzõ, inkább az esik neki jól, ha mások aggódnak érte és lehangolt lelkiállapotba jutnak. De az ilyen beteg teher a környezetének. Nem örül, hogy mások egészségesek és vidámak. Sokszor az emberek betegebbnek mutatják magukat, hogy részvétet ébresszenek másokban. Jajgatnak és megterhelik a körülöttük élõket szenvedéseik gyakori, kimerítõ emlegetésével. Igénylik, hogy mindenki mélyen együtt érezzen velük és belemélyedjen nyomorúságuk megértésébe. Milyen másként viselkedett Epafroditus!

Isten emberei nem terhelnek másokat, inkább tehermentesíteni akarják a hozzájuk tartozókat. Ilyen volt az egyik híres lelki vezetõ, aki hosszadalmas és rendkívül fájdalmas betegségében gyakran kérte az övéit, hogy menjenek ki a betegszobából. Nem akarta, hogy fájdalmait végig kelljen nézniök. Az ilyen gondolkozást többnyire nem sokan értékelik, még hívõ körökben is többre becsülik azokat, akik öntudatosan lépnek fel és valakinek tartják magukat. Ezért írja Pál: "Becsüljétek és fogadjátok szeretettel az ilyeneket." A filippibeliek ugyanis azt kívánták, hogy Epafroditus tovább maradjon Rómában és könnyítsen a fogoly apostol helyzetén. Ugyanilyen gyengéd szeretettel hangsúlyozza Pál, hogy Epafroditus nem saját elhatározásából tér haza, hanem õ küldi vissza. Közben "testvérének, segítõjének, harcos társának" nevezi õt. A szeretetlen szív másokat szívesen lekicsinyel, a szeretet azonban inkább felemel. Különösen az olyanokat, akik nem kapnak megérdemelt elismerést.

http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/eichorn/